Béltek

Natúr elegancia és vasakarat: túra a Nachbil pincészetnél

2014. január 20. 10:25

Mesésen szép krasznabélteki dombok. Végeláthatatlan, rendezett szőlősorok. Egyszerű metódosukon alapuló természetes szőlőművelés és borkészítés. Geisenheimben végzett borász. Kristálytiszta és karakteres borok. A szatmári borvidéken található Nachbil Pincészethez látogattunk el.

Igen kellemes és hasznos tanulmányi utat szervezett kollégái számára a borszakma Tompadoctora, azaz Tompa Imre borszakíró és borbíráló, valamint a Nachbil Pincészet tulajdonos-borásza, Johann Brutler. A főként szakmabeliekből álló közönségnek esszenciális élvezetekben volt része: a mesésen szép krasznabélteki dombok, a hangulatos pince, az esti vacsorát kísérő élőzene, valamint az alkotójuk filozófiáját kitűnően tükröző kristálytiszta és karakteres borok mind-mind a Nachbil hívószavai.

Mielőtt a pincészethez mentünk volna, szervezőink némi helyi kulturális kitekintést is becsempésztek a külhoni programba. A Károlyi-kastélynál kezdtük látogatásunkat, mely számomra sokkal izgalmasabbnak bizonyult kívülről, mint belülről: remélem, kollégáim legalább annyira élvezték a kastélyban a föld alól öt másodpercenként feltörő, fotózkodó esküvői párokat, mint én a kastély kertjének nyugalmát, zöld fáit.

Innen hamarosan Krasznabéltekre indultunk, hogy megismerjük Johann Brutler széles skálán mozgó repertoárját, nem mindennapi borkészítési ideológiáját, és persze, hogy többet tudjunk meg Krasznabéltekről. A bélteki szőlőtermesztésnek több évszázados múltja van az írásos emlékek alapján. Az elnevezés mögött érdekes sztori maradt az utókorra a régiektől. Amikor Szent László a besenyőkkel csatázott, megpihent a helység határában. Itt katonái, az uralkodó gyors regenerálódását remélve borral megtöltött tökkel kínálták megfáradt királyukat, aki rákérdezett, hogy milyen bélű tök ez?

Innen ered a Béltek elnevezés. Az évszázadok alatt nagyon sokat változott a környék fajtaösszetétele, egykor telepítettek furmintot, bakatort, rizlinget és chasselast, a filoxéravész után pedig direkttermő szőlőket. Ma pedig már megtalálhatóak a borvidéken a rizling, tramini, chardonnay, sauvignon blanc, szürkebarát, cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos, pinot noir, valamint a syrah fajták, melyek közül Johann és fia, Edgar Brutler a Nachbil pincészet borászai valamennyivel dolgoznak. Krasznabéltek a legfrissebb romániai besorolás alapján a szatmári borvidékhez tartozik.

A Nachbil pincészethez közeledve végeláthatatlan, rendezett szőlősorokat, valamint állatokat látunk a területen, többek között szürkemarhát, mangalicát, a pincészethez érve pedig találkozhatunk Vilivel, az enyhén indulatos pónival, kihez ha simogatási szándékkal kockacukor nélkül közeledik a halandó, akkor elég leharcolt állapotban tudja csak folytatni a bortúrát. Nem kicsit harap ugyanis. Azon tűnődtünk, a kockacukros szelídítés embereknél is működhet-e, néhányan biztosan fogunk kísérletezni a dologgal.

A pincéhez érkezve Johann Brutler jól kiérlelt törkölypálinkával fogadta a csapatot, és közben arról mesélt, hogy mit is szeretne megtestesíteni a boraiban.

A természet erejét. Vagy éppen gyengeségét, hiszen nem mindig kegyes a sors, és alakulnak úgy a dolgok, hogy nem éppen kifogástalan alapanyagot vigyen be az ember a pincébe. De ez a természet kiszámíthatatlanságához tartozik, és Johann Brutler ezt az utat választotta. Ahogy beszél a természetes borok készítéséről, sugárzik róla, hogy valódi missziónak tartja ezt az egészet: „Nagyon egyszerű metódusok. Semmi enzim, fajélesztő, és ha úgy alakulnak a dolgok, hogy nagyon egészséges alapanyagot tudunk behozni a pincébe, akkor még ként sem adunk hozzá. Így pedig nem lehet évről-évre kiegyensúlyozottan nagyot alkotni, de ez a szép az egészben.”

Tehát a jelenleg 25 hektáros birtokról, ezzel a könnyen átlátható, egyszerű, mégis nagyon komoly szemléletmóddal készülnek a borok.

Izgalmas natúr ízkavalkád

Mielőtt a kóstolt borokat részleteznénk, mindenképp megemlítendő, hogy a borokhoz kínált ételek, mind háztáji, saját, egészséges alapanyagból készülnek, mint például a szürkemarha, a mangalica, vagy a különböző sajtok, gombák, pástétomok.

Elsőként a Trio Alb nevű fehér házasítás 2011-es évjáratát kaptuk a poharunkba. Intenzív parfümös illatok, könnyedség, friss savak, némi maradékcukor. A Királyleányka 2012 illatában direkt fehérszőlő, kis citrusosság, ízében üdítő, könnyed, bodzás, szőlős ízekkel, szép savakkal. A Versil 2012 következett, mely zöldszilvániból készült. Visszafogott illatok, a szájban szép savak, visszafogottság, némi érett fehér húsú gyümölcs és vegetális jegyek. A kóstolás első felvonását a 2012-es rajnai rizlinggel zártuk. Halványsárga szín, közepesen intenzív fűszeres illat. Közepes test, őszibarackos, bodzás gyümölcsösség mellett, némi sós ásványosság, arányos szerkezet.

A borsor első részét hosszú séta követte, mely egy hangulatos kis pincébe vezetett, ahol muzeális, különleges tételeket tároltak, ezek közül kóstoltunk meg kettőt. Elsőként a Nachbil 2004-es chardonnay-t. Eleinte visszafogott, de percről percre nyíló komplex, mély illatok, méz, teafű, pirítós, fehérhúsú aszalt gyümölcsök, konyakosság. Ízében sem lépett vissza, Sokrétű, jó intenzitású, mézzel, aszalt barackkal, gazdag, krémes textúrájú bor magas, de szépen integrálódott savtartalommal.

Geisenheimből Burgenlandon át Krasznabéltekig

Ezt követően egy 2005-ös kései szüretelésű riesling került a poharunkba, mely Edgar Bruttler keze munkáját dicséri. Aranyló, mély színvilág, kimért mozgás, szép feltapadás. Rendkívül összetett, és fajtajelleges illatok petrol, toast, érett, túlérett trópusi gyümölcsök. Kóstolva nagyszerű arányokat mutat, feszes szerkezet, érett gyümölcsök, töppedt szőlős ízeket kapunk, rendkívül hosszú lecsengésű csúcsán lévő, de még sokáig ottmaradó bor.

Edgar a híres geisenheimi főiskolán végzett, már tanulmányai ideje alatt is rengeteget utazott, nyitott volt a legeltérőbb borkészítési stílusokra, és így, a hosszú kísérletezés évei alatt alakult ki sajátos stílusa, a natúr borkészítést tartva a legfontosabbnak, és emellett a piaci igényeknek is megfelelni. Jelenleg a burgenlandi Hillinger borászatnál dolgozik szőlész-borászként, így édesapja munkáját többnyire tanácsadóként tudja segíteni egyelőre, de hosszútávú terveik szerint közösen vezetik majd a pincészetet missziójukhoz, vagyis a természetes borkészítéshez hűen.

A két komplex tételen agyalva gyorsan elszaladt az idő, a bázisunkhoz visszavezető utat már sötétben kellett megtennünk, így aztán nem szándékosan tettünk egy jókora kitérőt, de valahogy mégiscsak sikerült visszatalálni a kiindulóponthoz, kellemesen megfáradva. Itt már élőzenei aláfestéssel folytattuk a borsort, virtuóz cigányzenészek játszottak nekünk, és hát trükköztek bőven szórakoztató játékukban.

A rajnai rizling 2011-es évjárata következett. Világos zöldessárga szín, intenzív barackos, almás, limeos illatok. Ízében telt, gyümölcsökben, ásványos jegyekben bővelkedő ízgadag hosszú bor, némi maradékcukor kerekítette. Az este egyik nagy kedvence lett. Majd előkerült az első vörös tétel, a kékfrankos 2009-es évjárata. Élénk bíbor színvilág, fajtajelleges, egyenes vonalú illatok, meggyel, borssal, kékszirmú virágokkal. Ízében vibráló, szikár gyümölcsösség, meggy, menta, fehérbors, élénk savak.

És a végére jöttek a vörösborok

A Trio Rosu a pincészet belépő vörös házasítása, merlot, syrah, cabernet sauvignon, melynek 2011-es évjáratát kaptuk poharunkba. Izgalmas, fiatalos, lilás, bíbor színvilág. Illatában túlérett édeskés kékbogyós gyümölcsök, tinta, megforgatáskor szinte rostosan tapad a pohár falára. Ízében fanyar, kissé kesernyés gyümölcsösség, friss szedres, piros ribizlis ízek, szép savak. Szerkezetében kissé rendezetlen, mégis izgalmas bor.

Ezt követően a Cuvée selection 2011-es évjárata érkezett, cabernet sauvignon és merlot házassága. Mélybíbor színvilág, nagyon egységes illatokkal mutatkozik be, aromái első blikkre érett szilvát, fahájat, fekete és kékbogyós gyümölcsöket, illetve ibolyát idéznek. A kortyot intenzív gyümölcsösség, élénk savak, érett tanninok és elegáns arányok jellemzik. Közepesen hosszú lecsengésében egy kis keserűcsokoládé is megjelenik a gyümölcsösség mellett. 

A prímet egyértelműen a syrah-k vitték el, róluk külön cikkben számolunk be.

A hosszú borsor és a kellemes hangulatú este után Brutler úrnak köszönhetően nem kellett nekivágni a hosszú visszaútnak, ugyanis szállodáról is gondoskodott. Másnap reggel indultunk vissza, de sofőrünk, a Nachbil munkatársa, Balázs Attila a pincénél felejtette az iratait, így visszaindultunk. Johann éppen a pincészet bejárata előtti padon üldögélve pihente ki az előző napi sűrű, pörgős estét.

Csatlakoztunk hozzá. Jó volt utólag közösen kielemezni a kóstolt borokat, beszélgetni a borkészítései filozófiájáról és egy kicsit jobban megismerni a természetes, kristálytiszta borok mögött az embert, Johann Brutlert.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://bor.mandiner.hu/trackback/11340