Merjünk nagyot álmodni!

2014. május 24. 08:26

Bukovics Martin
VS

Hatalmas állami hátszél van Tokaj mögött: ha nekik nem jön össze a világhírnév, senkinek sem fog. A Tokaj Kereskedőház sikeréhez azonban szükség van pár dologra, írja Bukovics Martin, a Mandiner borrovatának vezetője. A VS.hu-n arról zajlik a vita, világhírű-e a magyar bor.

„Hogy a Tokaj Kereskedőháznak a siker összejöjjön, ahhoz azért szükség van pár dologra. Fontos leszögezni: most pár átmeneti év következik. A sikert nem a 2014-es szüret hozza meg. Az alapfeltétel nyilván a jó bor: neki is álltak felmérni a hegyaljai szőlőterületeket, milyen parcellák jöhetnek számításba, száraz- vagy édesbornak való-e inkább az adott terület, mit lehet tudni az adott termőhely karakteréről, és eleve, hogyan volt eddig művelve a szőlő – ez az alapozás, amiből nemcsak a cég, de az egész borvidék profitál. Erre egy okosan kitalált termékpalettának kell épülnie, alul egy olcsó száraz és édes borral (hiszen Tokaj a világ szemében édesbort jelent), jó névvel, szép címkékkel, az új tokaji szárazboros palackkal, csavarzárral, külföldi sales-támogatással, közösségi marketinggel, ami a csövön kifér. Hogy van rendelkezésre álló alapanyag-mennyiség, az nem kérdés: így is több, mint 1000 hektár termését integrálja a cég. Mindezt eladni – az az igazi művészet! 

Hogy ez sikerülhet, arra három nagyon biztató jelet látok. 

1. Van sztori. Alkonyi Lászlónak köszönhetően nyilvános és hozzáférhető a világ legrégebbi dűlőbesorolási rendszere: a tokaji. Már az 1700-as évek elején osztályokba sorolták borminőség alapján a hegyaljai termőhelyeket – a ma emberének feladata törvényben rögzíteni ezt, a tokaji szárazbor-forradalom alapjává tenni a rendszert, és időközönként a rendelkezésre álló borok segítségével felfrissíteni, toldozgatni-foltozgani ezt a hatalmas tudásbázist. Talán mondanom sem kell, mennyivel izgalmasabbá teheti egy élő klasszifikációs rendszer Hegyalját. A teendő: elrángatni néha Alkonyit kedvenc tállyai szőlőtőkéi mellől egy jó hétvégi klasszifikálásra. 

2. Kicsiben már működik. A mennyiség-minőség árukapcsolást külföldi piacra itthon a mádi Szent Tamás Pincészet fejlesztette tökélyre: Mád elnevezésű, szigorú feltételek mellett termesztett, vásárolt szőlőből készített borukból 2013-ban már 100 ezer palack készült – a jelenlegi feldolgozóban ennek sokszorosa elfér, a tervük pedig az évenkénti duplázás. Találtak egy jó szlogent: Mad about Tokaj. A bor tényleg jó – és érleléssel csak fejlődik! –, 7-8 eurós árával pedig belesimul a jobb nyugati borvidékek alapborainak árszegmensébe. A teendő: legalább ilyen jó bort készíteni, legalább ilyen jó brandet találni, legalább ilyen jól eladni. 

3. Nagyban méginkább működik. A világ legjobb szövetkezete Ausztriában található: a Domäne Wachau, amely az ország egyik legkisebb, de legizgalmasabb borvidékén működik. Hárommillió palack bor készül 420 hektár szőlő terméséből. Modern borászati technológia, állandó kísérletezgetés, biztos szakmai vezetés (Master of Wine birtokigazgató és Geisenheimben végzett borász? világverő kombó!), magabiztos borok, okosan, burgundi alapokra, helyi jellegzetességekkel felépített termékpaletta, stabil osztrák és 50%-ban külföldi piacok – erős állami marketingtámogatással a külpiacokon. A teendő: ellesni tőlük mindent – egy olyan nagypincészet, ahol 6 euró a legolcsóbb bor, nem tévedhet. Ha a leendő Domäne Tokaj itt tart tíz éven belül, már megérte a fideszes kétharmad. 

De ha Tokajnak ezzel a hatalmas állami hátszéllel sem sikerül, megiszom a zárolt kerházas aszúkat.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://bor.mandiner.hu/trackback/12987