Öt magyar bortípus, ami nagyot szólhat külföldön

2015. március 17. 08:38

Hatvan pincészet, harminc kiállító, Nemzeti Borkiválóságok, számos magyarboros mesterkurzus: minden eddiginél erősebb a magyar jelenlét a düsseldorfi Pro Wein szakkiállításon. Gál Péter tapasztalatai alapján összefoglalta, mely öt hazai bortípus lehet sikeres.

Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrumának vezérigazgató-helyettese az MTI-nek arról beszélt, hogy a ProWein kihagyhatatlan Magyarország számára, mert a termelőktől a kereskedőkön át a szakújságírókig és a borszakértőkig mindenki megjelenik, aki számít a borászati szakmában és a nemzetközi piacon. 

Az 1994 óta az eddigi legnagyobb magyar standon 60 borászatot képviselve 30 kiállító mutatkozik be, és a 260 négyzetméteres területen berendeztek egy kóstolózónát is, ahol nemzetközi szakértők kóstoltatnak magyar borokat. Itt a 6 magyar borrégió összesen 22 borvidéke mind megjelenik a Nemzeti Borkiválóság Programban szereplő borok révén.

Következő pincészetek állítanak ki a magyar standon (fotó innen):

A Pro Weinen a szőlő- és bortermelők, exportőrök és magyar bor németországi importjával foglalkozó helyi vállalatok révén az ágazat teljes vertikuma megjelenik, mondta az MTI-nek telefonon Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta, hogy azért fontos a részvétel a legnagyobb nemzetközi vásáron, mert a magyar borszakmában egyre jelentősebb az export szerepe, a kivitel értéke tavaly minden korábbinál nagyobb volt és rekordmértékben növekedett, 85 millió eurót tett ki. Gál Péter a távirati irodának hozzátette, hogy a fogyasztási szerkezet világszerte átalakul, a borfogyasztás alkalomszerűvé válik, de szélesedik a vásárlókör, tudatosabbak a fogyasztók és mind inkább vevők a minőségre.

Ebben a helyzetben Magyarország egyedi tulajdonságokkal rendelkező borokkal lehet versenyképes, de nem feltétlenül a közepes és a magas árkategóriában, mondta Gál Péter:„Akkor lehetünk sikeresek, ha valami olyasmit nyújtunk, amit más nem tud, és ez minőségi orientációt feltételez.” Szerinte egy öt elemből álló mixre van szükség:

  1. Az első elem a tipikus helyi fajtákból készült illatos, könnyed fehérborok köre,
  2. a második a rozé,
  3. a harmadik a kiemelkedő adottságú termőhelyeken készített, nagyon magas minőségű száraz fehérborok kínálata,
  4. a negyedik ugyanez, csak vörösben,
  5. az ötödik pedig a tokaji borkülönlegességek alkotják, amelyek a desszertborok piacán versenyeznek.


Ez lehet az a mix, amelyre az exportpiacokon építeni lehet, és amellyel tovább növelhetjük a presztízsünket, fejtette ki az MTI-nek Gál Péter.

A Pro Wein három napja alatt 15 úgynevezett mesterkurzust is tartanak, egy németországi borimportőr pedig a magyar szervezőkkel együttműködve további 14 kurzust rendezett a vásárra, ismertette a helyettes államtitkár. Kiemelte, hogy a magyar megjelenés fogadtatása pozitív, a résztvevők elégedettek a színvonallal. A jövőben még inkább törekednek majd arra, hogy a legnagyobb exportpiacok - elsősorban Németország, Nagy-Britannia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország - szereplőit, kereskedőket, importőröket megcélzó programokat szervezzenek, és nemcsak a vásár idején, hanem kísérő, vagy a ProWeint felvezető rendezvények formájában is, mondta Gál Péter.

Hozzátette, hogy Kína, az Egyesült Államok és Oroszország is a fontos piacok közé tartozik. Az idei, 21. ProWein vásáron 47 országból 4830 kiállító vesz részt, a rendezvényre a várakozások szerint nagyjából 50 ezer szakmabeli látogat el.

A fotók a Nemzeti Borkiválóság Program Facebook-oldaláról származnak.

A bejegyzés trackback címe: http://bor.mandiner.hu/trackback/15280