Hegyközség

Légli Ottó lett a HNT új elnöke

2015. december 9. 10:17

December 8-i közgyűlésén új elnököt választott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Légli Ottó személyében. A HNT sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy megkezdték az alapszabály módosítását az átláthatóbb működés érdekében. A HNT a jövő évben szeretne egy ágazati stratégiát kidolgozni a borászat fejlesztése érdekében, valamint a jövőben megkezdik a hazai borok piacának teljes elemzését.

December 8-án sajtótájékoztatón jelentette be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, hogy Légli Ottó a szervezet új elnöke. Az új elnök megválasztására azután került sor, hogy Tornai Tamás egy bizalmi szavazás után lemondott posztjáról. A 2010-ben Borászok Borásza és Év borásza díjjal is kitüntetett balatoni borászt Frittmann János jelentette be, aki az ügyvivői pozíciót töltötte be addig, amíg nem választottak új elnököt.

A kunsági borász elmondta: „Jelentős fordulópont volt a mai nap a HNT életében és bízom benne, hogy abba az irányba indul el a testület, amerre régóta kellett volna.” Frittmann hozzátette: ezután a közösségi döntéseknek és a borászok érdekeinek kell előtérbe helyeződni. „Voltak vezetéstechnikai viták a HNT-n belül, amelyek most ki lettek küszöbölve, és sikerült lezárni a belső vitákat” – utalt a borász arra, hogy az elmúlt fél évben a testület munkája erősen lelassult a személyi ellentétek miatt.

A kunsági borász azt is bejelentette, hogy a december 8-i elnökségi ülésen lemondott korábbi alelnöki pozíciójáról, mivel nem lehet az elnök és az alelnök is borász. Helyét Pál Sándor veszi át, aki már eddig is tagja volt a tanácsnak. Frittman kiemelte: a jelenlegi elnökség nem megosztott, ugyanazt akarja mindenki.

Megújuló szakmai vezetés a HNT-nél, a kapcsolatok javítása a különböző szervezetekkel

Az új elnök, Légli Ottó elmondta: majd az idő eldönti, hogy ez valóban fontos fordulópont-e. A dél-balatoni borász hozzátette: megkezdték az ülésen az alapszabály módosítását, amire részben külső tényezők miatt volt szükség, mint a Ptk. módosítása, de szakmai szempontok szerinti módosítás-előkészítések is történtek. Légli bízik benne, hogy a hegyközségek elfogadják majd a szervezet új alapszabályát.

Az új elnök mellett januártól új főtitkára is lesz a testületnek dr. Brazsil Dávid személyében. A főtitkári pozíciót már régóta nem töltötték be a szervezetnél. Brazsil több generációra visszatekintő balaton-felvidéki borászati hagyományokkal a háta mögött Franciaországban végezte szakmai tanulmányait, majd miután a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál dolgozott, Brüsszelben képviselte a hazai borászat érdekeit.

A HNT-nek emellett új szakmai igazgatót is kell keresnie, így a személyváltásokkal jelentős megújulás lesz a szervezetben annak ellenére, hogy az elnökségi tíz főből csak Tornai személye változik. Ez azonban folytonosságot is biztosít, hogy a korábban felállított elnökség folytatja a megkezdett munkát – mondta el Légli. Mint a sajtótájékoztatón kiderült, Nyilas János lesz az elnökség tizedik tagja, aki a mátrai borvidéken szőlész és 1995 óta irányítja 220 hektáros mátrai birtokát.

Az új elnök már beszélt a terveiről is, hiszen bejelentette, hogy az elavult informatikai rendszer és adatbázis is meg fog újulni. „Ez a munka nem várhat már tovább” – mondta el az új elnök, aki kiemelte, hogy az utóbbi években kialakított jó kapcsolatot szeretnék megőrizni és építeni a Földművelésügyi Minisztériummal, illetve a különböző társszervezetekkel való kapcsolatot is szeretnék javítani. A cél az, hogy megtalálják azokat a formákat, amelyek segítségével együtt tudják fejleszteni az ágazatot. Légli emellett egy kis időt és türelmet kért, mivel először szeretnék áttekinteni, hogy mi az a munka, ami vár rájuk, de a pontosabb tervekről jövő márciusban már több konkrétumot tud majd elmondani.

A HNT élt a lehetőséggel

Gál Péter, eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: a 2012-es hegyközségi törvény nagyon fontos lépés volt, mivel ez alapján lehetett 2014-ben szakmaközi szervezetté tenni a HNT-t. Az államtitkár szerint a testületnek a szakmaközi szervezetté való nyilvánítással lettek olyan eszközei, amiket jól használ ki. Gál Péter is megerősítette az új elnök szavait, miszerint jó kapcsolat van az FM és a HNT között, és bízik benne, hogy a jövőben sikerül közösen tovább fejleszteni az ágazatot és javítani annak jövedelmezőségét, sikerességét, vonzóságát.

Pál Sándor, a szervezet új alelnöke elmondta, hogy a küldöttgyűlés kezdeményezte két alelnök kinevezhetőségét, így a jövőben újra alelnök lehet majd Frittmann János. A szőlész hozzátette: az alapszabály módosítások része az is, hogy egy sokkal nyitottabb szervezetet hozzanak létre, és minden információt szeretnének eljuttatni minden hegyközségi tagnak, akit ez érinthet. A hegyközségeknek összesen 60 ezer tagja van.

Az új alelnök szerint az elmúlt két évben nagyon sok sikert ért el a HNT, mint szakmaközi szervezet, hiszen sikerült egy új, központi irányítású hegybírói rendszert összerakni, anyagi biztonságot adni a szervezetnek. Inkább működési anomáliák voltak, azonban bíznak benne, hogy a következő két évben - amíg a jelenlegi elnökség mandátuma szól - tudnak dolgozni. Frittmann János az elmúlt két év jelentős eseményeihez sorolta az olcsó import borok beáramlása ellen bevezetett ellenőrzési díjat.

Amíg nincsenek kiemelt fajtáink, nem lesz bormarketing Magyarországon

A kérdések során a HNT képviselői a készülő ágazati stratégiáról is beszéltek. Frittmann János elmondta: teljes piacelemzésre, piaci feltérképezésre van szükség mind a szőlő felvásárlás, mind a boreladás szempontjából. A kunsági borász kiemelte, hogy a piac vizsgálata marketing szempontjából azért elengedhetetlen, mert e nélkül nem lehet komoly lépéseket tenni annak érdekében, hogy a magyar bor ne csak Magyarországon legyen világhírű. Frittmann hozzátette: nagyjából tisztában vagyunk vele, hova szeretnénk eljutni, ez azonban nem csak az elnökség feladata, hanem meg kell keresni a hozzáértő szakembereket.

Frittmann szerint szükség van a nemzetközi kiállításokon való egységes megjelenésre, azonban a szakmának még meg kell vitatnia, hogy melyik legyen az az öt-hat típusú bor, amivel képviseljük az országot. Frittmann egyébként a furmintot, az olaszrizlinget, a kékfrankost, és még két illatos fajta borát mutatná be, mivel szerinte az illatos fajták esetében a három legerősebb ország között van Magyarország. A borász hangsúlyozta azonban, hogy ezek a viták még nem futottak le, januárban megkezdik a kiemelt fajtákról való tárgyalást. „Ha ez megvan, akkor lesz bormarketing Magyarországon” – mondta. 

Légli Ottó elmondta a készülő stratégiával kapcsolatban, hogy annak fő irányai idén májusban ki lettek jelölve, azonban nyáron ez a munka megszakadt. Az elnök így a metszési időszakban egy hasonlattal is élt, miszerint a megkezdett munkához januárban visszalépnek, mint egy fix termőalapra. Konkrétumoknak a 2016-os szüret elejére kell kirajzolódnia a stratégiával kapcsolatban. Heimann Zoltán az elnök szavaihoz hozzátette: az új stratégiának arra kell épülnie, hogy konszenzust teremtsenek a kistermelőtől a nagytermelőkig, és rendbe tegyék az ágazat alapjait.

A bejegyzés trackback címe: http://bor.mandiner.hu/trackback/18653