A világhódító fajta?

2017. március 14. 09:36

Erdős Gábor
Északipart

A furmint itt, az északi parton különösen szép arcát mutatja, nem véletlen, hogy az itteni borászok egyre komolyabban számolnak vele.

„A furmint egyre népszerűbb Magyarországon, jelentősége már szinte az olaszrizlingéhez mérhető. Itt, az északi parton különösen szép arcát mutatja, nem véletlen, hogy az itteni borászok egyre komolyabban számolnak vele. A csopaki Szent Donát például aktív részese az Egyesült Államokban folytatott masszív furmint-kampánynak, a köveskáli Pálffy Gyula, a fajta egyik leglelkesebb híve pedig – a furmint február amolyan nem hivatalos zárásaként – idén már másodszor hívta meg az itteni borvidékek legfontosabb furminttermelőit egy közös kóstolóra. És beszélgetésre arról, hogy milyen most, és milyen legyen a balatoni furmint. Az Olaszrizling Szerintünk története ugyanígy kezdődött Csopakon nyolc éve, szóval sok minden ki tud sülni egy ilyen szakmai találkozókból – jó eséllyel akár világhódító északi parti furmintok is.

Mi is ott voltunk. Februárban a magyar boros szcénában minden a furmintról szólt. Az idei évtől már Nemzetközi Furmint Nap is van, célja az, hogy ráirányítsa a borvilág figyelmét a szőlőfajta boraira. A kezdeményezés a furmint február szervezőitől származik, ezt a rendezvényt pedig idén már nyolcadszor tartották meg Budapesten, hatalmas érdeklődés mellett. És hogy mire föl ez a nagy felhajtás?

A fajta adottságai kiválóak: sokarcú, hiszen a világhírű tokaji aszú mellett könnyű gyümölcsös és komoly, komplex száraz, valamint késői szüretelésű borok is készíthetők belőle, a legkülönbözőbb talajokon is kitűnően teljesít, és nagyon jól hozza a termőterület speciális jegyeit. Egyedi, különleges, izgalmas – az ilyen borok iránt pedig egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés is, vagyis jó esélye van arra, hogy meghódítsa a világ igényes borivóit. Az biztos, hogy Tokajban már több mint 15 éve újra felfedezték száraz fehérborként is, és az utóbbi években egyre több más termelő, köztük szép számmal balatoniak is elkezdetek vele foglalkozni.

Ráadásul a furmint – szigeti néven – fontos, tradicionális fajta az északi parti borvidékeken, csak a háború utáni évtizedekben kikopott innen. Pálffy Gyula az elsők között fedezte fel újra, több mint egy évtizede foglalkozik vele, és nagyon fontosnak tartja, hogy komoly szakmai diskurzus alakuljon ki róla az itteni termelők között. Ezért ültük körül a köveskáli kóstolóterem nagy asztalát február végén több meghatározó északi parti pince képviselőjével.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://bor.mandiner.hu/trackback/29149

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés