Ti ötven évig egy nagyon rossz és egysíkú konyhát próbáltatok előre vinni, amiben a Vegeta és az egységes ízvilág dominált, és amiben nem az egyéniség volt a lényeg, hanem a tömeg. Interjú.
„Tudtál valamit Magyarországról, mielőtt idejöttél?
Persze, Cicciolinát ismertem, hiszen bent volt a parlamentben. Fiatalként nem buliztam, nem ittam, reggel keltem, mentem edzésre, iskolába, majd templomba, ilyen élet mellett nekem Cicciolina is vonzó volt. Meg tudtam még azt, hogy van cigányzene meg gulyás, meg hogy itt szépek a nők, de a lényeg nekem akkor a szökés volt.
Az olasz konyhából csöppentél a kilencvenes évek Budapestjére, nem volt ez túl nagy sokk?
Az első öt-hat évben a szocializmust éltem meg itt, az ételekben is, ami szerintem egy mesterségesen elterjesztett magyar ételkultúra. De akkor is azt gondoltam, hogy nem csak a kaja a lényeg, az asztal a szocializálódás folyamata, ahol beszélgetünk, ami ugyanolyan fontos, mint az evés. Egyetemista koromban amúgy kocsival jártam haza, és mindig hoztam magammal a kaját, anyukám is küldött minden hónapban csomagot, máshogy nem bírtam volna ki. (…)
Nem voltak olasz éttermek sem?
Kettő, ha jól emlékszem, amit két másik olasz csinált. Ti ötven évig egy nagyon rossz és egysíkú konyhát próbáltatok előre vinni, amiben a Vegeta és az egységes ízvilág dominált, és amiben nem az egyéniség volt a lényeg, hanem a tömeg. Ahol mindig mindenkinek ugyanazt kellett adni, ugyanolyan ízben, és jó sokat. Van néhány étel, amit a Monarchia idejében átvettek és a szocializmus alatt teljesen lecsupaszítottak és elterjesztettek, mint a rizibizi, ami egy krémes rizottó eredetileg, és lett belőle egy száraz köret, amit odatesznek a rántott hús mellé majonézzel. Nem akarok megsérteni senkit, de ez nem kaja. De az olasz gasztronómiában sem volt rend még a kilencvenes években, ott is folyt még az identitáskeresés.”
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
A brüsszeli háborús hangulatról, a szólásszabadság nyugati hanyatlásáról, a migrációról és a gazdák helyzetéről is szó esett a Kossuth Rádió pénteki adásában. Összefoglalónk!
2 éve már, hogy civil kezdeményezéssel a Kárpátaljai Sárkányok legfőbb szükségleteinek sikerül eleget tenni, miközben több száz millió forint támogatás gyűlt össze.
A repülőre felszállás és a megérkezés feszült, koncentrált, de bizakodó hangulatról árulkodik.
Menczer Tamás kijelentette: Magyarország békéjének megőrzése csak a magyar emberek támogatásával lehetséges!
Micsoda értelmes magyarok léteznek, Istenem! Ó, bár láttunk volna az elmúlt években is ilyen önéletrajzokat! Francesca Rivafinoli írása.
