Tilos lesz élelmiszert árulniuk a veszteséges hipermarketeknek

Az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem termelnek nyereséget két egymást követő évben. A képviselők 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el a kereskedelemről szóló törvény módosítását.

Az Országgyűlés döntésével ugyancsak 2018-tól betiltotta a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva. A fővárosban jelenleg a Duna-part látképe és a budai várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete élvez világörökségi védelmet.  

Az elfogadott értékesítési szankció azokat az üzleteket érinti, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Ezen új szabály kizárólag az újonnan alapított gazdasági társaságokra nem vonatkozik az első négy évben.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatának indoklásában arról írt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál.

A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék.

Döntöttek a képviselők a plázastop meghosszabbításáról is. Az épített környezet védelméről szóló jogszabály módosítását az indokolta, hogy a 2012 januárjában életbe lépett hároméves moratórium lejár a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építésére. Az új szabályozásban a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedik. Az ennél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények bővítésére az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára korábban az európai uniós kötelezettség mellett a kormány társadalompolitikai célkitűzéseivel, a hazai kiskereskedelem erősítésével indokolta a plázaépítés lehetőségét szabályozó jogszabály módosítását. Az új törvény 2015 január elsején lép hatályba.