Szociális farmok: koncepció a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására

2016. március 25. 09:36

A szociális farmok lényege, hogy a passzív ellátásban élőket és a hátrányos helyzetűeket mezőgazdasági kistermelő, valamint szociális szolgáltató együttműködésével foglalkoztassák például munkaterápiás céllal. A program megvalósításához pályázható uniós források állnak rendelkezésre és áprilisban létre is fogják hozni a Szociális Farm Szövetséget.

2016. március 25. 09:36

Külföldön már jól működő szociális farmok jöhetnek létre Magyarországon a közeljövőben, a program célja a többi között, hogy a passzív ellátásban lévő hátrányos helyzetűeket bevonják a mezőgazdasági munkába, a helyi gazdaságba és vonzóbbá tegyék a vidéki környezetet – közölte a Szimbiózis Alapítvány vezetője.

Jakubinyi László elmondta: szociális farmok indítására az idei év második felétől van lehetőség. Hozzátette, a tervek szerint néhány éven belül akár ezer szociális farm, így országosan több ezer munkahely is létrejöhet. 

A létesítéshez két fél szükséges: mezőgazdasági kistermelő és szociális szolgáltató, intézmény, utóbbi a hátrányos helyzetű célcsoportját viszi a gazdához - mondta, megjegyezve: speciális eset, amikor a szociális intézmény maga kezd el mezőgazdasági programot, például munkaterápiás céllal.

A farmoknak köszönhetően bővülnek a szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi szolgáltatók, intézményfenntartók rehabilitációt és foglalkoztatást biztosító lehetőségei is – hangsúlyozta.

A hátrányos helyzetűek öngondoskodását akarják növelni

Az alapítvány ügyvezetője elmondta: a program lényege, hogy növeljék a hátrányos helyzetű csoportok öngondoskodó képességét, javítsák az  életminőségüket azáltal, hogy bekapcsolódnak a helyi gazdaságba, hozzájárulva ezáltal a vidék gazdasági potenciáljának, megtartó erejének erősödéséhez. Kiemelte, hogy a farmok létrejötte előnyös a gazdáknak is. Utalt arra, egy brit felmérés szerint a vizsgált szociális farmon befektetett minden egyes fontnak a 3,77-szerese térült meg társadalmi haszonban.

A szociális farmokon a hátrányos helyzetű emberek elsősorban mezőgazdasági típusú munkákat végeznek majd a termeléstől a feldolgozáson át a szolgáltatásokig (például agroturizmus, ezen kívül oktatási, szociális, egészségügyi vagy foglalkoztatási programokat, szolgáltatásokat biztosítanak) – közölte.

Jelezte, ezek fenntartója lehet egyéni vállalkozó, gazdasági társaság és egyéni cég, őstermelő, szociális szövetkezet, az állam szociális intézményi fenntartói feladatainak ellátására a kormány rendeletében kijelölt szerv, helyi önkormányzat, illetve társulásai, civil szervezet, egyházi jogi személy.

Októberig lehet leadni a pályázatokat az uniós pénzekért

Jakubinyi László emlékeztetett: Magyarországon 2003-ban a munkaügyi minisztérium háttérintézményén, a Fogyatékosok Esélye Közalapítványon keresztül, különféle pályázati források támogatásával program indult a hazai „autistamajorságok” létrehozására és fejlesztésére. A szociális farm mozgalomban tízéves tapasztalat áll tehát rendelkezésre – jegyezte meg.

Hozzátette, hogy már vannak elszigetelt jó gyakorlatok, a cél ezek megerősítése és új kezdeményezések támogatása. Beszámolt arról is, hogy alapítványuk miskolci Baráthegyi Majorságába tavaly harminc helyről érkeztek érdeklődők az egyhetes, intenzív (bentlakásos) szociálisfarm-képzésre, amelyet az idén is terveznek megrendezni.

Az ügyvezető szólt arról, hogy a szociális farmokat európai uniós forrásokból tervezik létrehozni. A vidékfejlesztési programnak a Szolidáris gazdálkodás együttműködései című pályázati konstrukciója kimondottan a szociális farmok létrehozását hivatott elősegíteni, a pályázatok beadási határideje 2016. október. Emellett a társadalmi vállalkozások fejlesztéseit célzó programban is lesz hasonló tevékenységre lehetőség.

A szociális farmokat országjárás során népszerűsíti a Szimbiózis Alapítvány. Szolnok, Pécs, Szabadszállás, Komárom, Galambok, Hernádszentandrás után a roadshow következő állomása április 1-jén Gödöllő, a Szent István Egyetem, ahol a felsőoktatásba is be szeretnék építeni a szociális farmok sajátosságait. Április 15-én Budapesten tartják a Szociális Farm Szövetség alakuló ülését.

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Valodi
2016. március 25. 17:18
Puff neki! Itt az újabb Fideszbarba-trükk! Ugyanolyan elmebeteg fantazmagória, mint az előző, a Start program! Pintér Sándor miniszter nyilatkozta a kormányzati START Programról: "A résztvevőket emellett megtanítják a földművelés, állattenyésztés, házi konzerválás és befőttkészítés módszereire. A program célja hosszú távon az, hogy ezek a települések és maguk az emberek önellátóvá váljanak." - áll a cikkben. Elképesztően dilettáns, megdöbbentő szavak! Bevallása annak, hogy most nem önellátóak! Milyen falu az, amelyik nem önellátó? Akkor mégis ki az önellátó? A pénzember? A profit elmaradása esetén pillanatok alatt megszűnő/kimúló, úgymond "gazdaságtalanná váló" agráripari latifundium? Ebben az esetben ki lesz képes a helyére lépni? A multi áruházlánc „etetőjén” tengődő nagyvárosi ipari bérrabszolga? A falujából elüldözött, profittermelő rabszolgává züllesztett, elbutult fogyasztóvá nyomorított paraszt-ivadék aligha... Mivé lett a magyar falu, Európa hajdani „éléstára”? Hát már ilyen mélyen tartunk, hogy ilyen fantazmagóriákon töri a fejét a „közigazgatás”? Komolyan azt hiszik, hogy ez ilyen egyszerű? Ki tehet arról, hogy ilyen lett? Ki mulasztotta el az elmúlt húsz évben a falu rehabilitációját? Kit akarnak tanítani és kik fognak tanítani? Kinek a földjén? A domináns nagybirtokokon? Hogyan képzelik ezt a falvak határa, termőföldje nélkül? Sorolhatnám vég nélkül, dehát az elmúlt húsz év minden politikai garnitúrájának feltették már ezeket a kérdéseket nálam sokkal okosabbak – és azok mindig válasz nélkül maradtak! Nem árt a feledékeny, rosszabb esetben „bankipari termék” politikusok figyelmét újra és újra felhívni néhány evidenciára: Az igazi paraszti gazdaságot nem a profitéhség, hanem a gyomor éhsége irányítja már jó néhány évszázada... Önellátó csak és kizárólag a falu, a parasztcsalád lehet! A kistelepülések lakosságát pedig semmi más, csakis a helyben megtermelhető és helyben maradó megélhetési jövedelem tarthatja/tartaná meg. A valódi falu nem lakó-, nyaraló- vagy szegénytelep, nem is "jogi személy" agráripari”üzeme”, hanem egy emberi közösség és természeti környezetének szerves, önfenntartó gazdálkodásra képes egysége. Ha a külterületük jövedelme nem marad a helyi parasztcsaládokra 'szétterítve', hanem elviszi a "befektető", akkor a falujuk halálra van ítélve - a nemzettel együtt...
GV0917
2016. március 25. 16:35
Melyik a Mesterházyé???Lásd a képet a cikk előtt.Borsod, Hajdú, Szabolcs, fekete kecskét kap,ez nem szegregáció, ez előre jelzi a jövedelem mibenlétét- a jobb adómorál legnagyobb dicséretére mondva.
KannibálTatárÚr
2016. március 25. 13:20
Az árak elszakadtak a realitástól mégpedig sokkal jobban, mint a szoci alatti támogatások idején. A fogorvos plombát tett a fogamba. Olyan egyszerű tevékenység, hogy meg sem kérdeztem az árát. Meg kellett volna. 30 eurot kért. Ennyiért több, mint tíz kilo sertéshúst vehetek, ami kb. másfél havi fogyasztásom. Az árakban kell rendet tenni, hogy érdemes legyen dolgozni a mezőgazdaságban is. Ma a falusiak s inkább a hentesnél vásárolnak, mert nem tudják oyan olcsón megtermesztni. Rengeteg munkát el tudnának végezni a falusiak, ha érdemes lenne. De nem lennének kiszolgáltatottak a politikai hatalomnak. Attól, hogy a plomba akár 300 euro is lesz, nem növekszik a jólétünk, hanem csökken. Viszont ha a falusiaknak megérné dolgozni, az egész ország jól járna.
káli
2016. március 25. 11:55
Már tudom is, a mészáros és mészáros disznótelepén rerápiás céllal 100 embert kéne foglalkoztatni állami pénzből! DDD
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!