Sargentini után: jogállamiság-vita vagy világnézetek harca?

Jogállamiság-vita vagy világnézetek harca? Magyarországról és a „hetes cikkelyről” cserélt eszmét Gulyás Gergely, Kocsis Máté, Schiffer András és Bárándy Gergely az Alapjogokért Központ szervezésében lebonyolított konferencián, a Danubius Hotel Gellért Tea Szalonjában. 

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ Igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által megindított jogállamisági eljárásra vonatkozó szabályok rendkívül homályosak és kétértelműek – így fennáll a veszélye annak, hogy az eljárás esetleges további szakaszaiban csak tovább fokozódik az uniós rendszer instabilitása és kiéleződnek az ellentétek az uniós intézmények és a tagállamok között. 

A „brüsszeli bürokrata nem feltétlenül jelenti azt, hogy elfelejtette, honnan jött” – mondta Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője a köszöntőjében, majd kifejtette, hogy sokan vannak, akik úgy nyilatkoznak a 2-es és 7-es cikkelyek tartalmáról, hogy nem is olvasták azokat. 

ahol a tagoknak jogai és kötelezettségei vannak. A szabályok megsértése esetén a klubtagnak szankciókkal kell számolna, amit egy megfelelő eljárásrend biztosít. Zupkó szerint az EU alapító atyái fontosnak tartották a megelőzést és a párbeszédet, mert jobb, ha az európai államok „vég nélküli ülésekkel” és „veszekedésekkel” rendezik a konfliktusokat, mint az évszázadokon keresztül gyakorlatban lévő kardcsörgetéssel. Nem véletlen, hogy a Magyarország ellen irányuló eljárás jelentős része is párbeszédre irányul. 

„Különálló szankciós eljárás vagy politikai nyomásgyakorló eszköz is a 7-es cikkely?” – tette fel a kérdést Pócza István moderátor.

Gulyás Gergely elmondta, hogy egy ilyen eljárás nem lehet más csak politikai jellegű: szerinte egy politikai vádiratról van szó, amit nyilvánvalóvá tette az Európai Parlament bevonása. Azonban a teljes egyhangúság szükségessége miatt „olyan nagyon senki nem ijedt meg idehaza”. Jól el fogunk beszélgetni itt a magyar belpolitikában, ha kell, Brüsszelben is – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Ezt követően Bárándy Gergely kedélyesen kijelentette, hogy tanulmányaiban gyakran kritizálja az Alapjogokért Központ különböző kiadványait, majd hozzátette, hogy

Szerinte azzal a megoldással élnek, hogy kiválasztják azokat az érveket, amelyekre nem szeretnének reagálni és azt mondják rájuk, hogy ezek mind politikai érvek. Bárándy visszautalt Zupkó köszöntőjére és leszögezte: „büszkén vállalom a magyarságom és európaiságom”. 

„Annak ellenére is megköszönöm a meghívást, hogy még sosem kritizáltam az Alapjogokért Központot” – húzta alá Kocsis Máté, majd kifejtette, szerinte hiba, hogy kizárólag értékrendi szempontokat vesznek figyelembe az eljárásnál, miközben nem mérlegelik a gazdasági, kereskedelmi aspektusokat. Szerinte az értékkatalógusban felsorolt értékek fejlődéstörténete is eltér a különböző tagállamokban. „Politikai támadás érte Magyarországot, politikai választ adtunk rá” – utalt a Sargentini-jelentésre a Fidesz frakcióvezetője. 

Schiffer András szerint nem kell meglepődni, hogy politikai nyomásgyakorlásról van szó, mivel az EU egy politikai lény. Azt azonban el kell dönteni, hogy a „tőke Európáját akarjuk vagy sem?” Ha politikai unióra szükség van, akkor természetes, hogy az alapító dokumentumnak szólnia kell a közös alapokról. Schiffer úgy véli, hogy a vita anyagi jogi vetülete: a demokrácia, jogállamiság és emberi jogok kérdése nem holt betű, hiszen ez több évtizedes közös alkotmányjogi gyakorlata az elfogadó államoknak, így Magyarországnak is. Ráadásul az eljárás fő funkciója éppen a közös elvek megerősítése, mert megelőző eljárás is van, ami csak végszükség esetén vezet szankcióhoz. Schiffer ugyanakkor megjegyezte, hogy nem igazán látni, mik azok a konkrétumok, amiben megállapodást akar kötni az EU a magyar kormánnyal. A Sargentini-jelentésről elmondta, hogy 15 elemben jogos rendszerszintű problémákra mutat rá, 35-ben, adott esetben már lezárt vitakérdésekben jogos a kritika, de nem rendszerszintű kérdésekben, viszont 10 esetben nyilvánvaló tévedések vagy hazugságok vannak a jelentésben, ami rontja a dokumentum hitelét. Schiffer szerint

a 2010-től folyamatosan lebontott magyar jogállam védelmére vagy a V4-es kezdeményezés ellen. 

Bárándy Gergely is egyetért abban, hogy értékközösség az EU, ha pedig így van, akkor a testületnek meg kell védenie ezeket az értékeket. Szerinte egyértelmű, hogy mik az értékek, de az értelmezésükről lehet vitatkozni, ugyanakkor az olyan kifejezéseknek, mint például a hatalmi ágak elválasztása, a visszaható hatály tilalma vagy a joguralom elve, azoknak van egy alapvető értelmezési tartománya. Ebben a tekintetben nem politikai nyomásgyakorlásról van szó, mert ez az értékközösségből fakadó kötelezettség. A Sargentini-jelentésben van néhány tévedés, de „lényegi állításai igazak”. 

Gulyás Gergely ezek után kijelentette, hogy itt a „naivitás olyan mértékével találkozott, amit nem is gondolt volna”. Úgy gondolja, hogy az EU-ban következmények nélkül lehetett lábbal tiporni a schengeni egyezményt, amit Magyarország példásan betartott. A migrációs válság idején a jogtiprás pártján álltak az EU vezetői, ezért nincsen erkölcsi alapjuk. 

„Majdnem akkorát ugrottam, mint egy pisztráng íváskor” – utalt Schiffer és Bárándy hatalmi ágak megosztásával kapcsolatos okfejtésére Kocsis Máté. Szerinte a Sargentini-jelentés 67. pontja éppen a magyar kormányt teszi felelőssé a független magyar bíróságok előtt folyó per kapcsán, Ahmed H. ügyében. 

Schiffer egyetértését fejezte ki az Ahmed H-ról szóló rész tarthatatlanságát illetően, úgy véli, hogy egy „folyamatban lévő bírósági ügy számonkérése pikáns”. Ezt követően kifejtette, hogy Magyarországon tartalmilag egyetlen személy döntésétől függ a független intézmények vezetőinek a sorsa, tehát tartalmilag, a fékek és egyensúlyok rendszere ki van iktatva az alkotmányos rendszerből, bár olyan mintha létezne. 

Gulyás Gergely szerint Schiffer gondolkodása „mélyen antidemokratikus”, ugyanis a jelölés a világban mindenhol így van. Az értékvitával kapcsolatban leszögezte, hogy vannak közös értékeink az EU-ban, de sok alapvető kérdésben nincs egyetértés, mert a társadalmaink között vannak komoly viták, például a keresztény kultúra, a hagyományos család intézménye és a migráció szerepe kapcsán. 

Bárándy Gergely megjegyezte, hogy szeretne egy jó sok oldalas, le nem zárt ítéletek kritizálásáról szóló fideszes nyilatkozatlistát átadni Kocsis Máténak, ha már a Sargentini-jelentés esetében ez nem tetszik neki. Szerinte a jogállamiság és a demokrácia sérelme képezi a vita gerincét, amit minden konzervatív politikus is értéknek tekint. Magyarországon pedig a forma rendben van, az intézményrendszer megvan, de éppen a jogállamiság eszméje üresedik ki, ugyanis

Kocsis Máté Rogán Antalnak a Rezesova-ügyben megfogalmazott kritikáját hozta szóba: elmondta, hogy ezt nem lehet összevetni a Sargenti-jelentéssel, mert az utóbbinak van következménye. 

Gulyás kifejezte örömét, hogy értelmes vitát lehet folytatni ellenzéki politikusokkal, mert szerinte „akikkel értelmesen lehet vitatkozni, már visszavonultak”. Ezt követően kiállt a bírósági ítéletekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás joga mellett. Szerinte számos olyan ügy van, ahol „senki nem tudja elkerülni, hogy állást foglaljon”.

Ezzel szemben Schiffer úgy vélte, hogy Rogán szólásának is lehetett hatása a bíróságra, ugyanis ezt követően rendelték el Rezesova előzetes letartóztatását, ezért szerinte egy politikus „szólásának nagyobb következménye van, mint egy állampolgárának”. Az értékvitához hozzátette, hogy az értékközösség valóban nem terjed ki mindenre, például a családfogalom tekintetében, de vannak jogállami cövekek, amelyekre igen, például, hogy nem lehet gyakorlat a felülalkotmányozás. 

Amikor Bárándy Gergely megtisztelve érezte magát, hogy a sok kiváló ellenzéki szakemberből őt hívták meg a vitára, Kocsis Máté „Egyet mondjál már” – közbeszúrása mosolyt csalt a jelenlévők arcára. Bárándy válasza így hangzott: „Olyan sok van, hogy nem tudok egyet kiemelni”.