Magyar Péter ott bővíthette volna az ellenzéki tábort, ahol nem indul
Nem lehet egyszerre jobboldalról bővíteni az ellenzéki szavazótábort, meg újra is osztani az egész ellenzéki térfelet.
Gyökeres változás következhet az EU-ban, ha a jobboldali pártok jól szerepelnek a választásokon, azt követően pedig széleskörűen együtt tudnak működni – mutatott rá a Fidesz képviselőcsoportjának listavezetője Strasbourgban.
Az eddigi európai parlamenti választások közül a 2024-es lesz a legfontosabb, „sorsdöntő” voksolás lesz – hangsúlyozta a Fidesz EP-képviselője, aki szerint Brüsszelben alapvető változásokra van szükség, ehhez pedig olyan EP-képviselők kellenek, akik döntéseikkel gátat tudnak szabni az Európa felé irányuló illegális migrációnak, a „háborús uszítás helyett békét tudnak teremteni Ukrajnában”, véget tudnak vetni a „gender-őrületnek”, és
megállítják azt a folyamatot, hogy az uniós tagállamoknak állandóan saját szuverenitásukat kell védeniük a hatásköröket elvonó Brüsszeltől.
A felmérések szerint van esély a jobboldali előretörésre Európában a voksolások eredményeképpen, ez Deutsch Tamás szerint kedvező előjel, de a politikus Kovács Lászlót idézve (nem felmérést, hanem választást kell nyertni – a szerk.) rámutatott: ezt az esélyt valóra is kell váltani.
Deutsch felidézte: az előző EP-választásokon jó eredményt ért el a jobboldal, valamint rámutatott: ezt szeretnék megvalósítani idén is. Ha ez sikerül, „új időszámítás kezdődhet” az EU-ban, Brüsszel életében – fogalmazott.
A jövőbeli európai parlamenti együttműködésekkel kapcsolatosan a Fidesz politikusa az Európai híradó műsorának nyilatkozva elmondta: mindkét jobboldali frakció, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) is nyitott arra, hogy a Fidesz csatlakozzon, együttműködjön velük.
Deutsch továbbá aláhúzta: a választási jó szereplés a jelenlegi cél, és utána a minél szélesebb körű együttműködés kialakítása.
Strasbourgi nyilatkozatában a Fidesz EP-listavezetője szégyenletesnek nevezte, hogy az Európai Bizottság a lengyel kormányváltás után feloldani készül a jogállamisági kifogások miatt eddig fenntartott átutalási zárlatot, és Lengyelország hozzájuthat a helyreállítási és kohéziós pénzekhez. Mint Deutsch rámutatott: ez a kettős mérce kirívó esete. Mint fogalmazott:
a Bizottság politikai szimpátiája alapján döntött, nem pedig törvényi kötelezettsége szerint.
A jogállamisági eljárásokat Brüsszel az uniós jog ellenében szabálytalanul indította meg Magyarország és Lengyelország ellen, másrészt az új lengyel kormány még nem helyezte hatályba azokat a jogszabályokat, amelyek a jogállamisági bírálatokban jelzett változtatásokat a gyakorlatban is bevezetik, Donald Tusk mégis ígéretet kapott Brüsszeltől a pénzek átutalására – mutatott rá.
Deutsch Tamás fentiekben idézett nyilatkozatát az alábbi videóban nézheti vissza:
--
Nyitókép: