Mi minden van egy kanna termelői borban?

2012. október 9. 17:13
Érdekes kísérletet végeztek a közelmúltban a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársai. Tizenöt félédes-édes bort vásároltak Tokaj, Bodrogkeresztúr,Tarcal, Mád, Tállya, Sátoraljaújhely településeken olyan helyeken, ahol ki volt írva, hogy van eladó bor.

Számos táblát látni a tokaji borvidékhez tartozó településeken, melyek azt hivatottak hirdetni, hogy az adott portán bort lehet vásárolni. Van, ahol kisebb-nagyobb pincészet reklámozza magát így, az esetek többségében azonban a borászathoz nem feltétlenül magas színvonalon értő, ám annál lelkesebb kistermelők borait kapni.

A tarcali kutatóintézet által kóstolt borok termelői alatt nem a tokaji borvidék hírnevét öregbítő élvonalbeli pincészetekre kell gondolni, hanem ezekre a kistermelőkre, akik nem palackoznak, hanem hordóból kannába vagy flakonba töltik a bort, amit vagy saját vagy felvásárolt alapanyagból készítenek. Sokan az ilyen pincéket és borokat gondolják hagyományos tokajinak – ha penészes a pince, tele van öreg hordóval, és a gazdának is van pár jó sztorija, rossz nem lehet a bor, vélik sokan.

A kutatóintézet munkatársai a borokat kóstolták, értékelték, mikrobiológiailag tesztelték, illetve ellenőrizték a főbb borászati paramétereket. Az eredményekről az intézet lapjában, a Szőlő-levél legújabb számában számolnak be.

Az eredmény megdöbbentő.

A tizenötből mindössze három tételről állapította meg a szubjektív vizsgálat, hogy fogyasztásra alkalmas. A maradék tizenkét borból egy szappanízű, egy poloskaízű, egy erősen hordó ízű, egy erősen kénízű, két íztelen, három vizes cukorízű, három pedig nem meghatározható, de rossz ízű. A három fogyasztható bor közül csak egy mutatott a borvidékre jellemző jegyeket – azt is ásványvizes palackba töltötte termelője.

A borok mikrobiológiai vizsgálata során három esetben élesztőt, öt esetben baktériumot, két esetben pedig mindkettőt ki lehetett mutatni a borban. Öt esetben volt steril a minta. A tizenöt mintából a kémiai paraméterek vizsgálata alapján csupán öt tétel felelt meg a jelenlegi előírásoknak. Az alkoholtartalom két esetben nem érte el az édes boroknál előírt mértéket, a cukortartalom három esetben nem volt az adott bortípusnak megfelelő, az illósav az egyik tételben túl magas volt.

Az intézet laboratóriuma nyolc esetben mért a megengedettnél magasabb vastartalmat, ami többnyire rozsdás, korrodált borászati eszközökre utal a termelőnél. A savtartalommal viszont egyik bornál sem volt gond.

„Ha egy kocsival megállnak mellettem, és azt kérdik, hol lehet itt olcsón jó bort venni, jó szívvel nem fogom ajánlani az itt vizsgált egyik termelőt sem” – zárul az intézet lapjában megjelent cikk. Hogy konkrétan mely termelőkről van szó, nem említik meg.

Összesen 45 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezért vagyok én óvatos a piaci "őstermelőkkel" is...

Ezek a noname vizsgálatok... eredmények, nem értem: miért nincs megnevezve, pellengérre állítva a kontár?
Egy ilyen cikk lejáratja az egész tokaji vidéket!
Vagy annyira szubjektív a vizsgálatot végző, hogy nem vállal egy esetleges konfrontációt?
Ha nem biztos a dolgában hallgasson, ha meg tudja mit csinál, nevezze nevén a forgalmazókat!
Állítom, egy "szégyenfallal" napok alatt eltűnnének a piacról a pancsolók.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában