Ahol a bor már a szőlőtőkén elkészül

2012. december 16. 12:32
Légli Géza szerint a természetes egyensúlynak a szőlővel kell létrejönnie, nem a pincei hókuszpókusszal.

„Légli Géza viszont egyetlen bogyóval sem tesz kivételt, ha feldolgozásról van szó. »Természetes bort csak természetes szőlőből lehet készíteni, és ez csak saját kézben tartott műveléssel garantálható« – véli. Több mint tizennyolc hektárjából ma tíz termő, a maradék 2011–2012-es telepítésű, összességében tehát szőlőjének mintegy kilencven százaléka nulla–nyolc év közötti. Ennek előnye, hogy a főnök az általa választott klónállománnyal és fajtaválasztékkal kedve szerinti művelési módot valósíthat meg, hátránya pedig, hogy a gyökerek még nem érték el a talaj mélyebb rétegeit, ahonnan a borban később finoman megjelenő ásványosságot felhozhatnák.

»Hogy kiderüljön, jó munkát végzünk-e, ahhoz még egy generációnak dolgoznia kell ezen az ültetvényen« – mondta, majd kérdésünkre később kijelentette: apjával ellentétben ő nem kényszeríti utódait szőlőmunkákra. Önmagával szemben azonban nem ismer pardont: »nagyon határozott és körülírható elvek« szerint dolgozik. A klub első számú szabálya: ami a szőlőben nem termett meg, azt embernek nincs joga beletenni. »A természetes egyensúlynak a szőlővel kell létrejönnie, nem a pincei hókuszpókusszal« – vallja, finoman alábecsülve a technológiai fogásokat.

Légli Géza szerint ahhoz, hogy meg lehessen mutatni egy termőhely adottságait, elsősorban természetességre van szükség. »A világon és Magyarországon is több száz borászati segédanyag használata engedélyezett – ezekkel valaki él, valaki nem« – vázolta, hozzátéve: »mi is használunk ként, derítőszert, szűrőanyagokat, de mindig arra törekszünk, hogy a szőlő minél kevesebb torzítással legyen borrá«. Ha az isten adta élőflóra lehetőséget kap az érvényesülésre, elvégzi dolgát a gyümölcsben, később a pincében is.”

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés