1816 a bortörténelemben

2013. január 28. 15:01

Nagy Róbert
Bor-neked.hu
1816 nem a legjobb év, sőt ha lehet mondani, talán az utóbbi két évszázad legrosszabb évjáratát hozza - értékeli Nagy Róbert történész-borász sorozatában az esztendőt. A Bor-neked.hu oldalán arról az évről írnak, amennyien az oldalt éppen lájkolják.

„Ebben az esztendőben az USA-ban egy William R. Prince nevű szőlőnemesítő létrehozta a ma is sokak számára ismert, direkt termő Izabella szőlőt, amely manapság már csak a lugasokban illatozik. Egyébként egy helyi hölgyről Isabella Gibbsről nevezték el... Magyarország pedig a Habsburg-császár uralma alatt él, önállósága sokat csorbult az utolsó évtizedekben, de a háborús gazdaság a nyersanyagtermelő ország előnyére vált. Soha annyi kúria, kastély, kápolna és templom nem épült Magyarországon, mint ekkortájt. Ennek a konjunktúrának a szőlő és bor ágazat is nyertese volt.

A komoly boreladásból származó jövedelmek főleg a piacokhoz közeli borvidékeken jelentkeztek. Hübner János 1816-os lexikonában például a Neszmélyi borvidékről olvashatunk: »híresíti jó asztali bora, melly országunkon kívül is igen híres«. A jó bortermést csak az időjárás viszontagságai veszélyeztetik. 1816 nem a legjobb év, sőt ha lehet mondani talán az utóbbi két évszázad legrosszabb évjáratát hozza. Ekkor a Tambora vulkán 1815-ös kitörése és vulkáni hamufelhője miatt egész Európában, Amerikában hűvös, hideg, csapadékos év köszöntött be.

Ezt az évet még évtizedek múltán is úgy emlegették, mint a nyár nélküli esztendőt. Különösen rossz volt a termés a Nyugat-Dunántúlon és Tokajban. Ez utóbbi helyen ezt jegyezték fel: „Kevés szőlő s jóformán semmi aszottszem; »kis értékű bor, mert a szőlőtőkék még a múlt évi pusztításnak szomorú következményeit szenvedték.«”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában