Nagy Róbert most mindent elmond az olaszrizlingről

2013. október 19. 8:10

Írta: Jenei Balázs
Most mindent megtudhat az olaszrizlingről, amire valaha is kíváncsi volt. Nyugatról jöhetett a Kárpát-medencébe, karrierjét a furmintnak köszönheti. Sokoldalúsága miatt akár a magyar chardonnay-nak is nevezhetjük, a klímaváltozás pedig sok mindent megváltoztathat vele kapcsolatban. Nagy Róbert történész-borász szakértett a Mandinernek.

Nagy Róbert, történész-geográfus már nagyon fiatalon kapcsolatba került a szőlővel, hiszen családjának mindkét ága szőlőművelő volt. A családi örökséget megőrizve fordította figyelmét a magyar borkultúra felé. Szőlője a pannonhalmi borvidéken található, melyből bort maga készít. Célja, hogy minél többen ismerkedjenek meg a borokkal és a borkultúrával. A Bor-neked.hu szakértője, sokat ír bortörténelemről.

*

Honnan eredhet az olaszrizling neve?

Az talán köztudomású, hogy az olaszrizling nem egy magyar eredetű fajta. Nagy valószínűséggel Franciaországból érkezett hozzánk olasz közvetítéssel. A rizling név hagyományosan Európában a rajnai rizlinget jelenti, ezért az olasz előtag csak a megkülönböztetés miatt kellett. A magyarok hajlamosak voltak leolaszozni mindent, ami latinos. Akár azokat az embereket is, akik latin nyelven vagy ahhoz hasonlóan beszéltek. Erről tanúskodik több falunk neve is, például Olaszliszka vagy Bodrogolaszi, ahol olaszok sosem éltek.

Mikor került a fajta Magyarországra?

Az olaszrizling nem jelentős Franciaországban, nálunk a filoxéra után vált népszerűvé ez a fajta, még akkor is, ha már korábban is megtalálható volt az országban. A sikere részben annak is köszönhető volt, hogy a furmintot váltotta, hiszen nagyon hasonló a két fajta savainak a karaktere. A siker másik oka, hogy a 19. század második felében a fröccskultúra is elindult Magyarországon, a filoxéra utáni borhiánynak köszönhetően. Az olaszrizling a karaktere, az illata, és a savak miatt egy nagyon népszerű kocsmaborrá tudott válni, a szó jó értelmében. Ez volt a fajta első felvirágzása.

Az olaszrizling a magyar éghajlatnak és a speciális talajnak köszönhetően lényegesen jobb minőségű bort képes adni Magyarországon, mint az eredeti termőhelyén. Ez a szerencsés együttállás segítette abban, hogy egy jó váltófajta legyen.

A fajta termőterülete majdnem teljes egészében kijelöli a régi királyi Magyarország határait, de legalábbis az Osztrák-Magyar Monarchia magyarországi részeit. Néhány helyen még ma is lehet találkozni azzal, hogy magyar rizlingnek hívják, míg Szerbiában grasevinának, Horvátországban italianski grasevina, vagy szláv nyelvű területeken a taljanski risling is elterjedt. Az osztrákok pedig welschrieslingnek nevezik.

Hol tart most az olaszrizling, volt második felvirágzása?

Fontos, hogy beszéljünk arról is, hogy az olaszrizling második felvirágzása az '50-es, '60-as, '70-es években a nagyüzemű telepítések idején volt. Nagyon divatos volt akkoriban, amit a stabil termésbiztonságának, a bő termésének és a jól házasíthatóságnak köszönhetett. Ráadásul fröccsként is remekül hasznosítható volt a fenti okok miatt. Ennek a második virágzásnak az ültetvényeit egyes helyeken még fel lehet fedezni, de sokat közülük a '90-es évek eleji telepítési hullámban lecseréltek.

Azonban az olaszrizling továbbra is népszerű maradt, és szívesen ültették a fajtát, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyáltalán nincs lecsengőben, sőt inkább egy új reneszánszát éli. Most az lehet a cél, hogy megmutassuk, hogy a fajta képes és alkalmas minőségi és komoly borokat adni, amellett, hogy nem veszhet el a minőségi fröccsboros arca sem.

Létezik szerinted ideáltipikus olaszrizling, és amennyiben létezik ilyen, vajon mi lehet az ideális termőhely neki?

Nem hiszem, hogy létezne kimondottan ideális olaszrizling, pont a sokoldalúsága miatt szeretjük a fajtát. Úgy gondolom, hogy az ideális termőhely is azon is múlik, hogy ki milyen típusú olaszrizlinget szeret. Szerencsére az olaszrizling majdnem egész Magyarországon jól érzi magát. Főleg a melegebb, enyhébb klímájú helyeket kedveli, ennyiben nem hazudtolja meg a származását, ezért a legzordabb északi és keleti jellegű lejtőket nem annyira kedveli. Az más kérdés, hogy ugyanúgy termelik ott is. De a legjobb minőséget a zártabb, hűvös szelektől mentes déli lejtőkön éri el.

A legjobb minőség eléréséhez az is kell, hogy magnéziumban gazdag legyen a talaj, ugyanis a fajta érzékeny a különböző ásványi anyagok meglétére. Ha a talaj ásványi anyagokban, főleg magnéziumban hiányos, akkor az észrevehető a borban is. De mivel egy eléggé kiszámítható fajta, ott is képes megteremni, még ha nem is a legjobb, de egy stabil minőséget hozva. Ráadásul a betegségekre is kevésbé érzékeny. Mivel fürtje eléggé tömör, ezért a fürt nem mindig szellőzik jól át, és olyankor hajlamos a lisztharmatra és az egyéb gombás fertőzésekre. De egyébként egy ellenálló fajta.

És ha borvidékről beszélünk, melyik lehet neki a legjobb?

Itt jön be az ízlés kérdése, hiszen teljesen más egy észak-dunántúli vagy egy észak-magyarországi olaszrizling élénk savakkal, frissességgel, üdeséggel, egy könnyedebb reduktívabb karakterrel. Ha a teljes érettséget keressük a borban, akkor érdemes dél-dunántúli olaszrizlinget választani, ahol nagyon komoly szubmediterrán hatás érvényesül. Valahol a kettő között egy kompromisszum a Balaton és a Balaton partja. Különösen a Balaton-felvidék védett dűlőiből lehet olyan olaszrizlinget készíteni, ahol magasabb érettségi állapot mellett a savak sem vesznek el. Ezét olyan tüzesek a balatoni olaszrizlingek.

De ott van a Somló is, ahonnan nagyon karakteres, savas, mozzanatos és minerális bort lehet készíteni a fajtából. A fajta jó cukorgyűjtő, ezért lehet belőle desszertbort is készíteni, akár késői szüretelésűt vagy akár jégbort is. Jó példa erre Ausztriában a Fertő-tó vidékén a trockenbeerenauslese, amely majdnem aszús szintig is képes elmenni. Ahány ház, annyi szokás, ahány terület, annyi olaszrizling, talán az egyik legváltozatosabb fajta. Nagyon sokszínű a fajta, ezért is neveztem kicsit viccesen a magyar chardonnaynak.

Min múlik még, hogy mit lehet kihozni az olaszrizlingből?

Sok múlik az éghajlaton is, ami az utóbbi években láthatóan és érezhetően melegszik. Az utóbbi két-három szárazabb, forróbb évet figyelembe véve már nincs sok különbség Villány és a Mátra éghajlata között, mert a hőösszeg és a napsütéses órák száma is hasonló volt, 2000 óra felett. Így akár a Mátrában és Bükkalján is lehet szubmediterrán stílusú borokat készíteni.

Most ez egy ilyen periódus, úgy tűnik, melegszik az idő, és nő a napsütéses órák száma. A nyári időszakban a klíma is egyre szárazabb. Azt gondolom, hogy ilyen kis távolságoknál, mint ami Magyarországon belül van, nem is az éghajlat, ami meghatározó lehet, hanem inkább az adott termőterület fekvése, zártsága, a terület mikroklímája. És a talaj, aminek nagy szerepe lehet, hiszen a talaj beltartalma nagy különbségeket képes okozni, ráadásul érzékeny is rá az olaszrizling. Nyilván egy vulkanikus talajról teljesen más bort fogunk kapni, mint egy löszösről vagy egy homokiról.

Milyen kezdeményezésnek tartod az Olaszrizling Októbert?

Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, még akkor is, ha mindenkinek a Furmint Február jut róla eszébe. Alapvetően azért jó ez a kezdeményezés – főleg, ha a furminttal együtt gondolkodunk –, mert, ahogy korábban már említettem az olaszrizling a filoxérajárvány után, az egyik legnagyobb váltófajta volt Magyarországon, és pont a furmintot váltotta.

Az olaszrizlinget megkerülni nem lehet Magyarországon, nagyon sok házasításban is benne van, sokan a savtartalma miatt használják. Úgy gondolom, ha már azt elérjük, hogy az olaszrizlinget ne csak fröccsborként tartsa nyilván az átlagfogyasztó, hanem mint minőségi borra képes fajta, már elértünk valamit. Az, hogy az olaszrizlinget sokan a boltokban már nem az alsó polcokon keresik, szintén jó hír.

Egy ilyen rendezvény, mint az Olaszrizling Október mindenképpen segítheti a fajta népszerűségét és népszerűsítését. De máshol is vannak pozitív jelek az olaszrizling térhódítására, ilyen például az, hogy Győr város bora az utóbbi három évben kétszer is olaszrizling lett Pannonhalmáról (2013-ban a Babarczi Szőlőbirtok bora, 2011-ben Hangyál Balázsé). Úgy hiszem, van létjogosultsága az ilyen programoknak.

Azért is érdemes kiemelni az olaszrizlinget, mert jelenleg a legnépszerűbb magyar fajta, ha az ültetvények nagyságát tekintjük: 8000 hektáron terem. Ebből tudunk olyan sokszínűséget megmutatni, ami minden országnak célja a saját kiemelt, emblematikus fajtájával. Ez a fajta egyfajta hungarikummá vált, azzal hogy nálunk jobb, mint az eredeti termőhelyén, ráadásul az utóbbi 150 évben meghatározó volt, így jogos az igény, és a felvetés, hogy támogassuk a fajtát, akár egy ilyen kampánnyal, mint az Olaszrizling Október. Nekünk talán ez lehetne – sok más mellett – a kiemelt fajtánk.

Az más kérdés, hogy nem biztos, hogy az október alkalmas az olaszrizling kóstolásához, hiszen eddigre az előző évjárat olaszrizlingjei már jelentősen fogyóban vannak, sok pincészet ilyenkor már nem is tud adni a palackozásaiból sem. Ezért nem biztos, hogy a legjobb olaszrizlingeket is meg tudjuk mutatni egy ilyen alkalommal. De a kezdeményezés mindenképpen jó, és támogatni kell.

Olaszrizlinget a Bor-neked.hu szervezésében október 24-én este kóstolhat. Az interjú képeit Zsargó Szilvia fotózta 2010-ben Nagy Róbert gyarmati szőlőjében.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában