Miénk

Hol az olaszrizling helye?

2013. november 1. 17:30

Írta: Jenei Balázs
Hol tart az itthon legtöbbet termesztett olaszrizling a legjobb fehérborokat adó szőlőfajtákhoz viszonyítva? Vajon képes-e azt az élményt nyújtani, amit a furmint vagy a chenin blanc? Hol a helye az elismert fajták között? Mészáros Gabriella, a Borkollégium vezetője tartott fejtágítót a témáról az Olaszrizling Október mesterkurzusán.

Mészáros Gabriella azzal kezdte a kóstolót, hogy elmondta, miért tartotta szükségesnek az olaszrizling, a furmint, és a chenin blanc egymás mellett való bemutatását: úgy gondolja, hogy sok kóstolással felépíthető egy képzeletbeli értékrend a borok között. Ebben az értékrendben a fehér borok közül az európaiak a legszebbek, sőt szerinte Közép-Európa az a régió, ahonnan karakterben és értékben a legkomolyabb száraz fehérek jöhetnek. A rajnai rizling, a chenin blanc és a furmint – ezt a három szőlőfajtát nevezi Mészáros Gabriella a három nagynak, amelyek szerinte a világ legizgalmasabb fehérborait képesek adni. A borakadémikus szerint az igazi nagy borhoz szükség van az érlelhetőségre, és ehhez olyan fajta kell, ami ezt képes kezelni.

Az olaszrizlingről

Az olaszrizlingnek pontosan azért van helye a rendszerben, mert Mészáros tapasztalatai alapján nagyon jól, hosszan eltartható. Az olaszrizlingnek a korábbi könyvekben az aromajellemzői között olyanokat találunk, mint rezeda vagy keserű mandula, azonban valójában bajban lennénk, ha ténylegesen meg kellene határozni a pontos fajtakaraktert, mert nem ad erőteljes aromatikát. Ezért is lehet az, hogy férfias bornak tartják, illetve hogy a Balaton-felvidéki vulkáni talajon gyönyörű borokat lehet készíteni az fajtából. Mészáros Gabriella szerint az utóbbi 10-15 évben sikerült a borászoknak a fajta minden oldalát elég jól megismerni, nehézségeivel, örömeivel együtt.

Egy biztos: meghálálja a törődést. Szüksége van az odafigyelésre és a tisztaságra, és ha ezt megkapja, bora nagyon sokáig életben marad, és évtizedekig képes lesz örömöt szerezni a fogyasztónak. Ráadásul a hordós érlelést is meghálálja, a legszebb tételek mindig láttak fát a borakadémikus eddigi tapasztalatai szerint.

Kedves olvasó! A képen egy szép, megtermett olaszrizling-fürtöt láthat. Reméljük, tetszik!

Mégis: az olaszrizling hátrébb van a rangsorban a nagy hármashoz képest, mérhetetlen különbséggel. A borakadémikus ennek az okát a mai napig nem tudja. Abban biztos, hogy bármit ugyanúgy el lehet készíteni belőle, mint a rajnai–furmint-chenin hármasból. Lehet, kevesebb édes bor készül olaszrizlingből, de száraz borai gyakorlatilag talajtól függetlenül mind azt tudják, amit a nagy fehérbornak tudnia kell.

Mészáros Gabriella úgy gondolja: az lehet a probléma vele, hogy sok van belőle. Nagyobb mennyiségben csak a 20. század elején jelent meg a Kárpát-medencében az olaszrizling, ahogy erről Nagy Róbert is beszélt nekünk korábban, amelynek a horvát grasevina fajtától származik a génállománya. Nem magyar származású, mégis a legmagyarabb szőlőfajtának tartjuk. Az olaszrizlingnek van egy-két apróbb hibája a furminttal vagy a chenin blanc-nal szemben, ezt azonban kompenzálja azzal, hogy megbízható, ezáltal a gyengébb évjáratokban is nagyon szép bort tud adni nagyobb terméshozam mellett is. Sokkal könnyebb vele bánni, mint a furminttal, ezért is telepítették olyan nagy számban a második világháború után. Így az olasz közel olyan jó, mint a nagy hármas.

1 Bott Frigyes olaszrizling 2012

A muzslai borász az egyik legtudatosabb termelő, akinél mindig tisztaság uralkodik, ismertette az első bort Mészáros Gabriella. A muzslai borvidéket tulajdonképpen csak a Duna választja el hazánktól, amelynek talaja agyagalapú és mészben gazdag. Az olyan meleg években, mint a 2012-es, mikor küzdeni kell a savakért, jók lehetnek az északi termőhelyek, ahol a savak megmaradnak. A bor szinte átlátszó, illatban nagyon vonzó, mineralitással, citrusokkal, vegetális és hordós jegyekkel. Ízében is vegetális, picit sós, zöldfűszeres, virágos. Savhangsúlyos bor, friss, fiatal, nagyon tiszta, de sokkal komplexebb már nem lesz. Ez volt számomra a legszerethetőbb olaszrizling.

2 Maurer Oszkár Fodor-dűlő olaszrizling 2011

A nap második bora is határon túlról érkezett, a Szerémségből, Maurer Oszkár kezei közül. A Fodor-dűlő egy löszös agyagos terület, aminek a felszínén homoklepel van, és öreg tőkék vannak benne. Illatában sokkal virágosabb, mint felvidéki társa, édes fűszerekkel és kicsi alkohollal. Ízében is ezek jelennek meg, közepes savval. Egyáltalán nem alföldi karakterű bor, vakon biztosan nem lehetne felismerni a borvidéket.

3 Hollóvár olaszrizling 2011

Takács Lajos a Somlón dolgozik, annak is a legmagasabban fekvő, még művelhető területein. A Somlón olaszrizlingből van a legtöbb, és bár ez is vulkáni, mint a Badacsony, a két bor karaktere teljesen más lesz a víz közelsége miatt, minőségükben azonban nincs különbség. A Somló nagyon száraz terület: kevesebb csapadék éri a borvidéket, ezért könnyebben alakul ki a nagyon komoly ásványos, szikár karakter a gazdag talajon. Tény azonban, hogy a somlói borokra többet kell várni, hogy teljes szépségükben lehessen a bort kóstolni. Az ásványokban gazdag talaj a savakat magas mennyiségben tartja meg, viszont ezeknek a minősége kiváló, ezért nem bántóak.

Olyannyira igaz ez, hogy a savösszetétel miatt a somlói bor jótékony hatású, korábban orvosságnak is használták. A Hollóvár Pince olaszrizlingje illatban nagyon minerális, sós, kicsit körömlakkos. Ízében nagyon gazdag, sós, minerális, füstös, olajos, citrusos, kis fanyarsággal. Nagyon fiatal még, szinte még metsző az ember szájában. Még két év, amíg a csúcsra ér.

Gyönyörű furmintfürtök a Homoky Pincészet tállyai Hetény-dűlőjéből. Nyami!

A furmintról

Sokkal többet lehetne beszélni róla, mint amennyit a mesterkurzus megengedett, és már van is hozzá elég gyönyörű furmintunk, ráadásul több évjáratból a borakadémikus szerint. Azonban a furmintnak még koránt sincs minden oldala felfedezve.

Nagy szerencséje és előnye az olaszrizlinghez képest, hogy a nemzetközi sajtót is érdekli a fajta. Két Master of Wine, Jancis Robinson és Julia Harding is nagy rajongója a furmintnak, és nem véletlenül, hiszen Mészáros Gabriella szerint ez a fajta mindent tud. Ragyogó pezsgő-alapbor: a Királyudvar pezsgője az egyik legszebb pezsgő a borakadémikus szerint. Ezt követően arról volt szó, hogy miért nem probléma, hogy még nincs egységes kép arról, hogy milyennek kell lennie a furmintnak:

1. Tíz év alatt ne várjuk el azt, hogy olyan egységes kép legyen, mint ami Burgundiában a borakadémikus szerint 850 év alatt alakult ki.

2. Tokaj-Hegyalja, mint minőségi borvidék nem kicsi, nagyon sok magasan jegyzett termőhely van, ráadásul a többsége még fel sincs fedezve.

A furmintok sokfélék lehetnek, sok mindent elbírnak, acéltartályt és hordót egyaránt. Arra kell figyelni, hogy a megszülető bor tudatos munka eredménye legyen, a termőhelyhez megfelelő fajtaváltozat megtalálása nagyon fontos. Célszerű minden olyan kézi műveletet megtartani, aminek az eredménye vélhetően komoly minőség lesz. Az érlelhetőségről pedig még gyűjteni kell a tapasztalatot, még ha már van is valamennyi.

4 Bott Pince Határi furmint 2011

Tokaj jól áll a nőknek, és a tokaji boroknak jól áll a női borász, kezdi Mészáros Gabriella a bor bemutatását. Szerinte egy egyensúlyosabb, rafináltan barátságos karaktert képesek mutatni a borok, amelyek női borász kezei közül kerülnek ki Tokajban.

Bott Judit boraira jellemző egyfajta sima, selymesebb, simogató struktúra, ami a kedvesebb, kerekebb borok közé tartozik Tokajból. Borai illatban mindig gazdagok, de soha nem közönségesek. A Határi illatában édes fűszerek, virágok, és fehér húsú gyümölcsök vannak. Ízében őszibarack, mineralitás, virágok. Telt, krémes bor. Elegáns, kerek, selymes, tiszta bor, kevés maradékcukorral.

5 Pelle Pince Szent Tamás furmint 2011

Ha azt kellene bemutatni valakinek, miről szól Tokaj-Hegyalja, akkor a Szent Tamás–dűlőbe vinné ki az illetőt a Borkollégium tanára, ahol „tere van a nyugalomnak és a terroirnak, senki más nincs: szőlő, kövek, teremtő.” Egy varázslatos dűlő Mádon, amit borokkal bebizonyított már Szepsy István, a Szent Tamás Pincészet, vagy a Royal Tokaji is. Innen származik a Pelle Pincészet bora is, ahol Szarka Dénes a borász. Illatában hordósság, füstös mineralitás és krémesség. Ízében is a terroir van jelen, a füstös ásványosság, egy kis sóssággal mindent felülír. Nagyon hosszú, élénk savakkal. Tiszta, elegáns, egyensúlyos bor. Érdemes figyelni a pincére.

6 Királyudvar Sec 2009

A tarcali Királyudvar pincészetnél készült el 2000-ben az első komoly száraz furmint, egyenesen a mádi Úrágya-dűlőből Szepsy István birtokigazgató és Demeter Zoltán borász kezei által. A szakmai befektető, Anthony Hwang pincészete lassan teljesen biodinamikus művelésmódra áll át, ami szélmalomharcnak tűnhet egy olyan területen, ahol magas páratartalom uralja a területet. A 2009-es bor 80 százaléka furmint, 20 százaléka hárslevelű, 6,3 gramm maradékcukorral. Illatában érettebb, mint a korábbi furmintok, birsalma, birskörte. A korty savas felütéssel nyit, kellően olajos, és egy kis cserzőanyag is van benne. Ízében citrusok, alma, ásványok. Nagyon szép tétel, nekem ez volt a kedvencem a három furmint közül.

Borakadémikus legyen a talpán, aki elsőre felismeri a chenin blanc fajtát. A képen azt látni, gyakorolja!

A chenin blancról

A furmint mellett ez a fajta a nagy szerelme Mészáros Gabriellának. Ezt nehezebb is elfogadtatnia a nagyközönséggel. A chenin blanc egy végtelenül izgalmas történet, amelyek közül az igazán komolyaknak nagyon sok időre van szükségük. A fajta borait érdemes szellőztetni, a legjobbakat akár egy-másfél napon keresztül is. A chenin nagytestű, mégis egyensúlyos, elegáns, nagyon gazdag, különleges bort képes adni, a tokaji borok egyetlen kihívói lehetnek a Loire-völgyi chenin blanc-ok Mészáros szerint. A fejlődése is hasonlít a furmintéra, jó a savszerkezete és a savgyűjtő képessége a fajtának, nagyon jól érlelhető, és semmivel össze nem téveszthető aromavilággal rendelkezik. Olyan, mintha a furmintot a hárslevelűvel keresztezték volna.

7 Csobánci Bormanufaktúra furmint-chenin blanc 2011

Az első chenin még egy kis átmenet volt a furmintból. 60 százalék furmint, 40 százalék chenin blanc a Csobáncról. A termőterület a hegy szoknyáján van, ami még tápanyagokban gazdag. Zárkózott illat, körtével, sajttal és mineralitással. Ízében Mészáros szerint cseresznye és meggy, én ezeket nem éreztem, de a körtét és a mineralitást igen.

8 Domaine Huet Vouvray Sec 2011

A Loire völgyében található, és annak meghatározó termelője a szintén Anthony Hwang tulajdonában álló Domaine Huet. A pince borait magas koncentráció jellemzi hordós érlelés mellett. Az Atlanti-óceán és a Loire miatt itt sem megy könnyedén a biodinamikus művelés, de mivel a chenin egy vastagabb héjú fajta, ez segít egy kicsit ebben. Illatban zárkózott, édes fűszerekkel, sós ásványossággal, vegetális jegyekkel. Ízében citrusok, mineralitás, mangó, birsalma. Jó, közepesnél magasabb savak jellemzik. Kellően hosszú, nagyon gazdag ízvilág, a legjobban érthető chenin blanc a sorból.

9 Nicolas Joly Savennieres Clos de la Bergerie 2008

Nicolas Joly a biodinamika egyik pápája és leghűebb követője Rudolf Steiner elveinek. A pince eredete valahova a X-XI. századra vezető vissza. A Savennieres appellációból származnak talán a legszebb száraz Loire-menti chenin blanc-ok. Ez a bor nagyon hosszú levegőztetést igényel, így inkább csak az ígéretet tudta megmutatni. Mészáros szerint nagyon gazdag, buja illatú bor, nedves avaros, dohányos illat. Ízében a kora ellenére nagyon fiatal, karcsú, van tartása, ízében méz, mandula, mineralitás és kicsi körömlakk. Sajnos a találkozásunk rövid volt, így meggyőzni nem tudott.

Záró gondolatok

Igyekeztem tanulságokat levonni a kóstoló után az olaszrizlinggel és a többi fajtával kapcsolatban. A chenin blanc inkább csak érdeklődést keltett bennem, valóban szüksége van a nyugalomra, és az időre, ami egy ilyen alkalommal sajnos nincs meg. 

Az olaszrizling valóban kicsit le van maradva a furminttól, ami talán a karakterességével és az egyenességével áll az olaszrizlingnél előrébb. Az olaszrizlingek eltarthatóságáról és jól érlelhetőségéről a csopaki Jásdi István győzte meg azokat, akik részt vettek a kóstolóján, hiszen a 2003-as Berekhátija még most is nagyon jól iható tétel volt. Az olaszrizling legnagyobb kérdése, hogy képes lesz-e a borának minőségében is felérni a furmint mellé, amellett, hogy termesztési tulajdonságai előnyösebbek. A két fajta szerintem képes erősíteni egymást, ugyanúgy ahogy a zöldveltelini és a rizling is egyre feljebb viszi egymást Ausztriában. Együtt kellene ismertté válni, furmint és olaszrizling kéz a kézben. Lehet, ez lenne az ideális út a jövőre nézve.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában