A tízpontos visszatér

2014. január 29. 13:22
Az osztrákok (különösképpen a wachauiak) nagyon nagyok, derült ki nem először és (remélem) nem is utoljára. Nem is tudjátok, miből maradtok ki, ha nem érdekelnek benneteket az ilyen buziságok.

„2008 augusztusában én írtam meg az alkesz történetének első (és talán utolsó, de ebben nem vagyok biztos) tízpontos száraz fehérborát. miszerint a hirtzberger singerriedel riesling smaragd 2006-ot. és mi történt tegnap? az történt tegnap, hogy fk kollégáéknál társalogtunk a jégkorongblog múltjáról, jelenéről és jövőjéről, és egyszer csak előkerült egy palack ebből a borból. ebből a hét és fél éves borból.

és hát olyan formában volt, hogy a fal adta a másikat, de tényleg. egy öreg fehérbor ilyenkor általában már nagyon öreg, ez azonban nem volt az. nem akarlak benneteket organoleptikus (hehe) izékkel fárasztani, maradjunk annyiban, hogy tükrösen tiszta, tökéletesen érett, gyümölcsös-ásványos-mézes illatú, vibrálóan friss ízű dologhoz volt szerencsénk már megint, olyasmihez, amiért nem volt hülyeség megszületni és érdemes élni.

az osztrákok (különösképpen a wachauiak) nagyon nagyok, derült ki nem először és (remélem) nem is utoljára. nem is tudjátok, miből maradtok ki, ha nem érdekelnek benneteket az ilyen buziságok. még előtte egyébként megittunk etelével a kadarkában egy szászi olaszrizlinget, amiről nem lehetett tudni, milyen évjárat, mert a hascímkén 2012-es volt, a hátcímkén meg 2011-es (haha), jót nevettünk, és finom volt az is. kifejezetten. igyatok, amíg megtehetitek.”

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés