Hét szűk esztendő?

2014. október 21. 12:44

Varga Péter
Mandiner
Az idei szüret után már csak abban reménykedhetünk, hogy nem a bibliai hét szűk esztendő fátuma van rajtunk – írta a Mandinernek szüreti beszámolójában Varga Péter, aki szerint az évjárat leginkább az illatos fehérborok és rozék készítésére volt alkalmas.

Már sárgállanak a badacsonyi szőlőhegyek a verőfényes napsütésben. Megjött végre a vénasszonyok nyara, de sajnos egy hónap késéssel. A szüret lassan befejeződik, csak a legjobb dűlőkben találkozhatunk még gyümölccsel, de a héten ezek is pincébe kerülnek.

A 2012. évi szüretet követően kényszerültem először arról értekezni, hogy milyen ritka, hogy két egymást követő évben rosszul terem a szőlő, tavaly már el lehetett mondani, hogy a legidősebb szakemberek se emlékeznek arra, hogy három egymást követő évben rosszul teremjen a szőlő, az idei szüret után pedig már csak abban reménykedhetünk, hogy nem a bibliai hét szűk esztendő fátuma van rajtunk. Mielőtt azonban még túl szomorú kép alakulna ki a 2014. évi szüretről, jegyezzük meg, hogy bár vannak országos tendenciák, mindig vannak jelentős számban kivételek is. Az Egri borvidéken például alig esett több eső az átlagosnál, így a borvidék egészében az átlagosnál jobb termésről beszélhetünk. De mennyiségben és minőségben is jó volt a termés a korai szüretelésű fajtáknál (Irsai, Muskotályok), vagy azoknál a késői fajtáknál, ahol a különleges helyi adottságok miatt egészségesebben sikerült megőrizni a szőlőt. Az idei év vesztesei elsősorban a szőlőtermelők, a sok eső miatt az átlagosnál magasabb költséggel az átlagosnál lényegesen kevesebb szőlőt termeltek, általában igen szerény minőségben, így a realizált egységár is csak ritkán érte el az előző évit. A borfogyasztók számára csak kisebb változásokat hoz az új évjárat. A borok kicsit kevésbé lesznek testesek és komplexek, viszont frissebbek lehetnek illatban és savérzetben is. Az árak enyhe emelkedésére lehet számítani. 

Családunk 250 hektáron gazdálkodik. A terület nagyobbik része a Balaton Borrégióban, kisebb része az Egri borvidéken található. Mint már említettem, az Egri borvidéken lényegesen kedvezőbb volt az időjárás, mint az ország más tájain, de még így is több esőt kaptunk, mint amennyit szerettünk volna. A kékszőlőket vastag héjuk miatt könnyebb volt megvédeni, a korai érésű fehérekkel sem volt gond, viszont a késői érésű szőlők jelentős része kirepedezett. Az októberi napos meleg hatására ezen fajták aszúsodni kezdtek, amely jelentősen csökkentette a mennyiséget, viszont értékes karaktert ad az évjáratnak.

Nem ilyen kedvező a helyzet Badacsonyban. A helyi mikroklímának fontos, megbecsült eleme a Balaton felhő megállító hatása. Az erőteljes felfelé irányuló párolgás túltelíti a tó vize fölött elhaladó felhőket, és elered az eső. Ez az aszályos években oly hasznos adottság az idei évben nem jött jól; a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet adatai szerint az év egészében mintegy 70 %-kal esett több eső a sokéves átlagnál, de ami a legrosszabbul érintette a szőlőtermelőket, hogy augusztusban és szeptemberben esett a legtöbb eső, a sokéves átlag háromszorosa. A korai fehér és a vastag héjú kékszőlők még viszonylag jól megúszták, de a közepes és késői érésű fajtáknál a terméskiesés olykor a 40 – 50 %-ot is elérte. A sok eső ellenére a napsütéses órák száma, ha kis mértékben is, de meghaladta a sokévi átlagot, márpedig a meleggel párosuló esős, párás idő kedvez a legjobban a szőlőt pusztító gombás fertőzéseknek. Az évjárat érdekessége volt, hogy egyes ültetvényeken aszályos években tapasztalható tápanyaghiányos tüneteket észleltünk. Ha kevés a víz a talajban, akkor a növény nem tudja felszívni a lebomlott szerves anyagot, ha viszont sok a víz, akkor nem jut levegő a talajba, és oxigén hiányában nem tudnak lebomlani a szerves anyagok. 

A szőlészeti nehézségek ellenére a 2014-es évjárat kiválóan alkalmas volt az illatos fehérborok és rozék készítésére, illetve ebben az évben is beigazolódott, hogy a legjobb dűlőkben termett szőlők vannak legkevésbé kitéve az évjárati változásoknak. A 15 %-os lejtőkön marad meg a legkevésbé a víz, itt jelentkezik a legerősebben a napnak és a szélnek a szárító hatása is, így ami az alacsonyabban fekvő szőlőkben rothadásként jelentkezik, az itt aszúsodássá nemesedik. Reményeink szerint a most megkezdett szőlőtáblákból még nagy borok is készülhetnek.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés