2014

A megújuló Kereskedőház borai

2015. június 4. 12:30

Írta: Jenei Balázs
Megkóstoltuk a megújuló Tokaj Kereskedőház első borait. A 2014-es, nehéz évjárat borait még le sem palackozták, ahogyan forgalomba kerülésről és árazásról sincs pontos információ. Az aszúk remekelnek, a szárazaknál bizonytalanok vagyunk.

A tokaji borvidék és a Tokaj Kereskedőház megújulásáról szóló cikksorozatunk első és második részében a jelenlegi és a jövőben várható fejlesztésekkel, változásokkal foglalkoztunk, ezért itt az ideje, hogy kóstoljunk is. A Tokaj Kereskedőház a tokaji borvidék bortermelésének 40 százalékát adja, boraik ezért sokak első tokaji borélményét jelenthetik. Ha a bor nem jó, akkor esélytelen, hogy a külföldi fogyasztó később egy újabb palack tokajival próbálkozzon. Ahogy Ronn Wiegand, a tokaji borvidéken élő nemzetközileg ismert borszakértő a budapesti Tokaj Grand kóstolón tartott mesterkurzusán kiemelte: az állami pincészet borainak emlékezetesnek kell lennie, hiszen a világ 20-30 országában ők képviselik a borvidéket.

A pincészet 2014-es borai az első igazi fecskéi annak, hogy milyen irányba tart az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház, amely a jövőben új nevet, illetve arculatot fog kapni annak érdekében, hogy markánsan megjelenjen: ez már nem ugyanaz a pincészet, mint ami a szocializmusból a borvidéken ragadt.

A 2014-es borok egy nehéz évjáratban készültek, amikor a minőségi borok esetén jelentős terméskiesés volt. A Tokaj Grandon tartott mesterkurzuson Ronn Wiegand, a Tokajban élő Master of Wine elmondta: a 2014-es évjárat szörnyű volt, de egy pincészetnél azt kell megnézni, hogy mire képes egy ilyen évben, amikor duplaannyiba kerül a termelés.

A március végi mesterkurzuson a pincészet négy 2014-es, illetve három 2013-as borát mutatta be a közönségnek. Az itt megjelenő borokból talán arra is lehet következtetni, hogy melyek azok a termékkategóriák, amelyek a jövőben várhatóak Tokaj-Hegyaljáról.

A kóstoló első bora csak Tokaji cuvée névre hallgat egyelőre. A legnagyobb palackszámban készülő bor nagyjából 50 százaléknyi hárslevelűt, 46 százaléknyi furmintot és 4 százaléknyi sárgamuskotályt tartalmaz. A furmintot tartályban és hordóban erjesztették és érlelték, míg a hárslevelűt és a sárgamuskotályt csak tartályban. Mindegyik fajtát különböző fajélesztőkkel erjesztették ki.

Az illat friss és üde, a hársvirágból nagyon sok van benne, de mellette egy kis ásványosság, körte, citrus, egy kis dinnye és méz is megtalálható. Meglepően gazdag egy alapborhoz képest, és ezt a gazdagságot a korty is hozza. Szép virágosság jellemzi, ami nagyon szerethetővé teszi, mellette pedig megjelenik a sárgadinnye, az ásványok, és a hordós érlelés is ad hozzá egy kis fűszert, ami kimondottan jól áll. Nagyon szép tiszta, kicsit több savat is elbírna talán, annak ellenére, hogy 2014-es, de a közepes testtel és meglepően hosszú utóízzel bíró házasítás jó kezdés volt a mesterkurzuson.

A második bor a pincészet prémium furmint névre keresztelt bora volt. A szőlő jelentős része a Kereskedőház saját területéről, a tarcali Szarvas-dűlőből származik. Eközben Ronn Wiegand arról beszélt: szerinte a furmint a világ öt legjobb szőlőfajtája között van. A bor illatában trópusi gyümölcsök, pici krémes-vajas jegyek, egy kis bors és ásványok jelentek meg. A hordóban erjesztett és hordóban, finomseprőn érlelt tételnél még a kóstolón érezni lehetett egy kis gyurmásságot, de emellett tiszta volt a korty, amelyből intenzív ásványosság és fűszeresség jött. A krémesség jól kerekítette le a bort, így megvolt a kellő elegancia is, ahogy a gyümölcsök is megjelentek a háttérben és a lecsengésben. Ez a bor érezhetően testben is nagyobb, mint a cuvée, de minőségben is lépett egyet feljebb. Ronn Wiegand őszintének tartja a bort, és mivel szerinte a világ borainak jelentős részénél probléma a tölgyfahordók nem megfelelő használata, ebben az esetben ez egyáltalán nem merül fel.

Mikor a poharakba került a pincészet 2014-es száraz csúcsbora, a Kővágó furmint, Wiegand kicsit elcsendesedett, és csak annyit mondott: ez a bor rengeteg hangon igyekszik megszólalni. (A mesterkurzus vezetője ezzel a bor komplexitására utalt.) A technológia a prémium furminthoz hasonló volt. Az illatában is érezni már a kis krémességet a finomseprős érlelésből, de mellette sós, fűszeres ásványosság, kicsi füst, zöldpaprika, barack és sárgabarack, kevés virágosság és kicsit több hordófűszer is megjelenik. A korty még cseres, egyértelműen nagyon fiatal még a bor, szálazhatatlan, inkább az utóízében érezni a gazdagságát, amelyben kijön a sokrétűsége. Izgalmas lesz figyelni, hogyan fejlődik, hiszen a Kővágót nagy értékű területnek tartják Hegyalján, azonban eddig dűlőszelektált bor nem készült onnan.

Az édesekre rögtön egy olyan fajta borával fordultunk, ami nagy kedvence a Master of Wine és Master of Sommelier képesítéssel is rendelkező Wiegandnak. Ez a fajta nem más, mint a sárgamuskotály, amely a szakember szerint Tokajban az egyik legszebb, mivel a fajta jegyei mellett a tokaji terroir is megjelenik a pohárban, ami izgalmassá teszi ezt az aromatikus fajtát. A 2014-es évjáratú borhoz az alapanyag 85 százaléka a Szarvas-dűlőből származott, amit október végén szüreteltek, és a botritiszes és az egészséges szemeket együtt gyűjtötték. A bort fajélesztős beoltással 20-22 napig erjesztették, majd bentonit és kén, valamint hidegstabilizálás alkalmazásával az erjedést megállították, így maradt a borban 100 gramm maradékcukor 10 százaléknyi alkohol mellett. A mesterkurzuson a bor illatában virágkavalkád jelent meg, pici parfümösséggel, zöldalmával, körtével. Az ízben ez kiegészült rengeteg sárga- és őszibarackkal, valamint egy kis krémességgel, ami nagyon behízelgővé tette a bort.

A kóstoló egyetlen piaci forgalomban lévő borát a 2013-as Késői Arany jelentette. A sárgamuskotályhoz képest ez a bor jelentősen más aromatikával rendelkezik. Illatában nagyon intenzív, szinte kipattan a pohárból, azonban inkább mazsolás, datolyás, aszalt gyümölcsös jegyek dominálnak benne sárgaszirmú virágok mellett. Ízében megjelenik a sárgabarack is, és ugyanúgy a rengeteg aszalvány, valamint a virágok, mint az illatban. A korty nagyon sűrű, krémes, nem olyan könnyed, mint 2014-es társa, inkább a nagy és nem túl strukturált édes borok közé tartozik. Belépőszintű édesbornak tökéletes.

A mesterkurzus végén két aszúmintát kóstolhattak meg a résztvevők a 2013-as évből. Az aszúkkal kapcsolatban Wiegand elmondta: az édesbor készítése nehezebb, szaktudásigényesebb, azonban a technológia ma már sokat segít ezen. Szerinte az aszúk esetén a kevésbé oxidált stílus a jövő. Az egyik aszú, amit a Kereskedőház megmutatott, egy 5 puttonyos tétel volt, amit vásárolt szemekből készítettek. Az alapbor főként furmintból és hárslevelűből készült, azonban zétát, kabart és kövérszőlőt is tartalmazott. A bor 7,6 gramm sav mellett 150 grammnyi cukrot tartalmaz, és jelenleg a Kereskedőház szegi pincéjében érlelődik első és másodtöltésű 500 literes hordókban, várhatóan 2016 augusztusáig.

Kezdetben csak gyurmásság és hordós jegyek jönnek illatban, mikor szellőzik, akkor jelennek meg a gyönyörű sárgabarackos, botritiszes jegyek. Az ízben nagyon tiszta, meglepően késznek hat már, főleg az illathoz képest. A botritiszes jegyek, a krémesség és a harmónia mind széppé teszik, a pici hordófűszer izgalmas benne, és megjelenik egy kis virágosság és trópusi gyümölcs is benne. A korábbi kereskedőházas aszúk stílusát el lehet felejteni, komoly szintet lépett a pincészet.

A sor végére egy 303 gramm maradékcukorral rendelkező 6 puttonyos aszú került. A bor teljes mértékben a Szarvas-dűlő terméséből készült, az alapbor furmint volt, míg az aszúszemek jelentős része furmint és hárslevelű, de akadt köztük zéta és kövérszőlő is. A bor még erjedésben van és szintén a szegi pincében érlelik, várhatóan 2017 elejéig. A pohárba kiöntve láthatóan nagyon sűrű, aranysárga színű. Az illat ennél a bornál még végképp kialakulatlan és nyers, kis hordósság, pici barackosság, ananász, és méz jellemzi. A korty itt is több mindent árul már el: hihetetlen tömör és sűrű, aszúk között ez egy nagyon nagy testű bor. Nagyon komplex, egyelőre túlzott könnyedség és légiesség nincs benne, csak a nagysága, viszont az rendkívüli. Barackosság, botritiszes jegyek, méz, virágok, narancsolaj, édes citrusok, és még ki tudja, mi.

Mindez egy hónappal később

Egy hónappal később újra megkóstolhattuk a mesterkurzuson is kóstolt 2014-es borokat. A szerkesztőségi kóstolóra nagy várakozásokkal tekintettünk mindannyian, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján az új borok szárnyalását vártuk, azonban az élmény nem sikerült hibátlanra. A cuvée kusza volt és lapos, az a gazdagság és frissesség nem jellemezte, ami egy hónappal korábban, ami vélhetően az általunk kapott minta közeli palackozási időpontja miatt lehetett. A prémium és a Kővágó-furmint viszont jó formában voltak, jó volt inni mindkét bort, határozott bizakodásra adtak okot, ami a késői sárgamuskotállyal aztán erősen szertefoszlott. A borokat akkor először kóstoló Bukovics Martin a még érezhetően pályája legelején járó Kővágó-furminton kívül mindegyiket tompának és fülledtnek érezte, de így volt ezzel a legtöbb kóstolótársunk is. Azonban hangsúlyozni kell: ezeket a borokat még mind mintaként kóstoltuk.

Információink szerint a borok 2-3 hónapon belül kerülhetnek forgalomba, ám jelenleg még le sincsenek lepalackozva. A borokkal kapcsolatban az általunk tapasztalt kételyek mellett nagy kérdés még, hogy a Kereskedőház milyen árban fogja őket piacra hozni, és mennyire sietteti piacra lépésüket. Elsősorban a hazai piacról beszélünk, hiszen első sorban minket az érint. A külföldi árak azért lehetnek érdekesek, hogy lássuk, milyen árak mellett képes (vagy egyáltalán képes-e) betörni a külföldi piacokra a pincészet, mely most új értékesítési csatornák kiépítésén dolgozik, mivel a korábbi exportországokban a minőség emeléséből következő áremelést nem tudnák érvényesíteni. 

A külföldi árak azért is fontosak, mert ha jó árakat sikerül külföldön elérni, akkor elképzelhető, hogy a hazai piacon nyomottabb árakkal jelenik meg a pincészet a Royal Tokajihoz hasonlóan, akik boraik jelentős részét exportálják. Az árazás emellett jó eszköz arra, hogy nagyobb számú hazai borfogyasztóval ismertessék meg az új stílusú tokaji borokat, legyen az akár száraz, vagy édesbor. Ez a többi pincészetnek is iránymutató lehet, valamint a termékkategóriák árait is meghatározhatja.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában