A karácsonyi borok

2015. december 24. 15:28

ifj. Dúzsi Tamás
Mandiner.bor
Pár éve átvettem apától a szentestére való borok kiválasztásának feladatát. Ilyenkor sem csak saját borokat fogyasztunk otthon, hanem más termelők borait, ebből is tanulva, gazdagodva. Ifjabb Dúzsi Tamás karácsonyi borsora.

Pár éve átvettem apától a szentestére való borok kiválasztásának feladatát. Ilyenkor – mint legtöbb esetben – sem csak saját borokat fogyasztunk otthon, hanem más termelők borait, ebből is tanulva, gazdagodva. Még a fa díszítése közben van, hogy koccintunk egy Garamvári Vincent extra szárazzal vagy egy Törley Francois nyerspezsgővel. A bor, ami soha nem marad ki a sorból, az Berecz Stéphanie száraz tokaji furmintja.

Már a 2004-es évjárata óta ezzel indul minden ünnepi vacsoránk. A leveshez általában bontunk egy rozét, mondjuk a válogatás tételeink közül egy merlot-t. Az ünnepi vacsora közben elő kerül egy-egy vörösbor is, vagy a nagyvilágból, vagy Magyarországról. Idén asztalra kerül Bukolyi Marciék “Kisfiam” egri vörös házasítása, majd jönnek a még testesebb tételek Szekszárdról: Vesztergombiék Csaba cuvée-je, Eszterbauerék Tivaldja.

Idén a 2012-es Görögszó csúcsborunkból is fel fogunk bontani egy üveggel, illetve az Ó Birtokborunkból. Ez a tétel különösen közel áll hozzám. Bárhol is végeztem szakmai gyakorlatot vagy tanultam külföldön különböző ösztöndíjakkal, ha honvágyam volt, mindig ebből a borból bontottam meg egy palackkal, mert emlékeztetett az otthonra, az otthoni ízekre, így szépen megalapozza a karácsony meghitt, családias hangulatát. A vacsora végén egy Áts cuvée-t szoktunk bontani, majd a karácsonyfa mellett egy Royal Tokaji 6 puttonyos aszúval koccintunk. Áldott ünnepeket kívánok minden kedves olvasónak!

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Minden mandisnak küldöm szeretettel. Én írtam két évvel ezelőtt, de ma is aktuális.

BETLEHEM

Kétezer éve tűnt fel az égen az isteni csillag,
Fáradt, vágyteli pásztorok alkonyi éneke szállt.
Vágytak a szépre, igazra, értő emberi szóra,
Lelkük zűrzavaros, eltemetett, mély odujában
Félve reméltek egy fényteli, éteri égi csodát.

Éjszaka volt, a láng lobogott vígan melegítve,
Fénybe fürösztve a tűzkör ölelte férfi alakját.
Lába megindul, s megbűvölve, igézve ballag a csillag után.
Nem látja a tájat, azt sem, hogy őt követik mind a társak,
Szívdobogása vezérli a fénylő, távoli csillag nyomán.

Megszólal a táj, csoda dallam csendül a fényteli éjben,
Hangtalan ének hívja az élet új örömére a jókat.
Dallama istálló küszöbére igézi a tétova népet:
Jászola mélyén édesen alszik a kisded, az üdvözitő,
Künn a sötétben, csillaga fényén ujjongva zeng fel a szó:
Megszületett a gyermek, az isteni lélek, az életadó.


Boldog karácsonyt!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában