A kadarka legendája

2016. június 26. 15:34

Gazda Albert
Magyar Nemzet
Volt köztünk akkor egy srác, aki minden pincében aziránt érdeklődött, hogy kadarka vajon van-e. Mert a kadarka az igazi. Az vörös a talpán. Nos, kadarka nem volt.

„Az igazság ezzel szemben az, hogy ha plusz egy rendszerrel korábban jelentős területen termesztették is hazánkban, a kép a létezett szocializmus évtizedei alatt megváltozott. Azért, mert a kadarka egyszerűen nem felelt meg a tömegtermelés által támasztott igényeknek. Érzékeny volt a betegségekre és a fagyra, nem tűrte a magas kordont, rengeteg napsütést akart, csak a tényleg jó évjáratokban bírt szépen beérni, és bárhogyan erőszakolták, vastag-mélyvörös borokat soha nem adott.

A híre ezzel együtt arra sarkallta a komolyan vehető borászok egy részét – különösen Szekszárdon, amelyhez minden más vidéknél erősebben kötődik –, hogy kezdjenek vele valamit. Mit ad isten: megpróbálták, és mint mindennek, amibe energiát és elszántságot tesznek, ennek az igyekezetnek is meglett az eredménye. A Heimann család borászata a pécsi kutatóintézettel közös projektje keretében nyolcvan-száz éves tőkékről válogatott vesszőket, és éveken át figyelték a termést. A következő lépésben hét különböző kadarkát telepítettek, és a klónokat hozzáférhetővé tették kollégáik számára is. Most az új telepítések szőlőjét a régi területekével házasítva készítenek bort a fajtából – amely nagyon-nagyon rendben van. A 2015-ös évjáratú feltétlenül.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában