Úton a Felvidéken – Mátyás Családi Pince, Kisújfalu

2016. július 27. 11:25

Unger Tamás
Borrajongó
Mintha kisebb hangsúly helyezkedne el azon, hogy amúgy határainktól túl is termelnek kiváló-érdekes dolgokat szorgos és ékes magyar kezek (is).

„A dél-szlovákiai jelzővel illetett szőlő- és bortermelő vidék mellesleg túl nagy ahhoz, hogy méltó és indokolt legyen a koherens kezelésre, ugyanis nyolc bortermelő régiót foglal magába, melyek közül Kisújfalu az úgynevezett kürti régióhoz (Strekovský vinohradnícky rajón) tartozik. És hát az a helyzet, hogy az egész történet a Pilisen keresztül sincsen több, mint két órányi autózásra a fővárosi panelövezettől, ami azért észszerű távnak számít egy hétköznapi kiruccanás vonatkozásában is.

És ha már úgy alakult, hogy Mátyás Andrásék az elsők között voltak a készségesen rendelkezésre állók között (dacára a közelgő Kürti Borfesztivál szorításának és a Tátra ormán cikázó villámoknak), hatfős társaságunk kapott az alkalmon és a szűkre szabott időkereten belül igyekezett alapos képet beszerezni a családkaliberű birtok múltjáról, jelenéről és jövőjéről is. 

A falutól néhány kilométernyi köves-földes út vezet Mátyásék pincéjéhez, melyet – tekintettel személyautóm véges befogadóképességére – két körrel sikerült megtennünk. Mint megtudtuk, az ország legmelegebb borvidékének számító terület egyébiránt a Garam-menti hátságot leszámítva síknak mondható barna erdőtalajjal, ahol kőzetileg a mészkő, a homokkő, az agyag és a lösz dominál. A területen mind a mai napig jelentős mértékben válik külön a szőlőtermesztés a borkészítéstől, eképpen gyakori a felvásárolt szőlőalapanyag és a nehezen tartható egyenletes minőség is.

A múlt árnyain túllépve ugyanakkor természetszerű a folyamatos fejlődés, a szőlő- és a bor előállításának integrálása, amely magától értetődően egyfajta nyitott kapu a minőség és a megbízhatóság felé. A Mátyás Családi Pince jelenleg nagyjából tizenkét hektárnyi szőlőterülettel rendelkezik, melynek a zöme '08 és '09 között került telepítésre. Bár a tőkék tulajdonviszonya tisztázott, a rendszerszintű helyzetviszonyok alapján érdekes, hogy akiéitteföld-kérdés sokszor bürokratikus értelemben bizonytalan. Mátyás-cégér alatt egyébként 2005 óta készülnek borok, 2010 óta ráadásul kizárólag saját szőlőből a köznépileg sokszor rettegett bio-minősítésű ültetvényekről.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés