A rendezvény, amit nem lehet élvezni alkohol nélkül – Száraz November, 8. nap

2016. november 9. 10:13

Trinks Náci
Mandiner.bor

Az „amerikai elnökválasztási parti” műfaj létjogosultságát eleve nem igazán értem Amerikán kívül. Azért egy próbát megér – gondoltam, de a pultnál még Coca Cola se volt.

Szerzőnk, Trinks Ignác úgy döntött: végigcsinálja a Száraz Novembert, tehát egy korty alkoholt nem fogyaszt ebben a hónapban. Náci erről a Mandiner.boron vezet naplót.

*

A tegnapi napra már előre gyúrtam, mert tudtam, hogy az amerikai elnökválasztás éjszakáján szárazon fennmaradni nem lesz egyszerű. Az absztinenciám mellé önszorgalomból vállalt kulturálódási kört ezúttal egy kiállítás-megnyitóval teljesítettem délután, messziről elkerülve a boros asztalt, beérve némi őszibaracklével.

Estére arra is rájöttem, hogy mi a „kultúrprogram” fokmérője: az, hogy alkohol nélkül is élvezi az ember. Ha intelligens társaságban mozogsz, akkor ez még egy száraz novemberes kocsmatársaságról is elmondható.

Amiről viszont biztosan nem mondható el, az az „amerikai elnökválasztási parti” mint műfaj, aminek a létjogosultságát eleve nem igazán értem Amerikán kívül. Azért egy próbát megér – gondoltam, és megkérdeztem a pultnál, hogy van-e valami alkoholmentes, amcsi elnökös ital. Nem volt. Gondoltam, hogy sebaj, hát stílusosan iszom egy Coca Colát akkor. De az se volt! Csak Pepsi. Egy amerikai elnökválasztási buliban!

A Pepsimmel aztán mentem egy kört a tömegben: a kivetítőn némán ment a CNN-n, miközben egy parókás Trump és egy túl kövér Clinton bohóckodott és táncolt a színpadon. A közönség teljesen el volt ájulva tőlük: ezt nem tudom más, csak az alkohol számlájára írni. Közben azon méláztam, hogy mi okunk lenne nekünk örömködni amiatt, hogy két csapnivaló jelölt közül nálunk is hülyébb emberek milliói kiválasztják az egyiket, aki majd kvázi a „világ ura” lesz az elkövetkező négy évben? Mi ezt az egészet csak tehetetlenül nézzük, majd külpolitikai vonalon elszenvedjük.

Szerettem volna remélni, hogy ezt átgondolva, a tehetetlenség felett érzett dühében volt részeg mindenki a buliban, de azért ez naivitás lenne, na. Ilyen hangulatban nem sok kellett hozzá, hogy kikérjek egy pálinkát, de uralkodtam magamon, és a kólámat felhörpintve inkább angolosan távoztam az Amerika-rajongók köréből.

Reggel arra ébredtem, hogy Trump nyert. Nem öntöttem bánatomban rumot a kávémba.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://bor.mandiner.hu/trackback/26282