Lakossági szolgáltatásként indult útjára decemberben a Kézai Simon-program, amelynek célja, hogy a családoknál fellelhető régi fotográfiákat a közösségi térbe emelje, s így tegye személyes múltunk mikrotörténelmi vonatkozású darabjait a kollektív emlékezet részévé.
2021. január 06. 15:53
p
0
0
0
Mentés
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Elfogult vagyok, amikor belépek a Baross utcai Főfotóba – amely nem azonos és nem jogfolytonos az egykori Fővárosi Fotó Vállalattal –, hiszen a kilencvenes évek sűrű éveit a Kisképző, a Tilos az Á, valamint a Vörösmarty mozi Bermudaháromszögében húztam le; pontosan ott, ahol e tavaly megnyitott műintézet kávézót, labort, fotókereskedést és kiállítóteret működtet. A kifogástalan ristretto mellől igazából csak a fotóvegyszerek jellegzetes szaga hiányzik még, amelytől egy magamfajta, az analóg fotográfián szocializálódott alkotó azonnal a laborlámpa Xanaxszal felérő vörös fényében érzi magát. Mindamellett némileg pótolja az élményt az egykori váci Forte gyár homlokzatáról megmentett embléma gigantikus neonváza, amely a fotócikkek fölött kapott helyet. A közel másfél éve megnyitott Főfotó az analóg fotográfia iránt elkötelezett profik és amatőrök kultikus helyévé nőtte ki magát, ám nem kell fényképezőgéppel a nyakunkban témákra vadászni, hiszen szakmán kívüliként is megtalálja itt bárki a számítását – a helynek ugyanis határozottan szerethető atmoszférája van.
A Főfotó létrehozóival, Krasznai Jánossal és Zsigmond Gáborral beszélgettünk a kávézóban a Kézai Simon-programról, amelynek komplett szakmai hátterét biztosítja a két fotós. (A pandémia alatt átmenetileg alapjáraton ketyegő műintézetben a fiatal gyakornokok beszélgetésünk közben is régi családi fotóalbumokat digitalizáltak.) Munkásságuk két emblematikus album nyomán is ismerősen csenghet: Magyarok címen 1994-ben, majd 2014-ben egy-egy reprezentatív portréalbumot jelentettek meg szubjektív, átfogó korképet rajzolva az aktuális Magyarországról művészek, sportolók, tudósok és hétköznapi emberek kreatív attribútumportréin keresztül. Számukra amúgy sem ismeretlen terep az archívumok gondozása: Krasznai például feleségével, Prokopp Dórával az ezredfordulón alapítója és működtetője volt annak a nagy sikerű Filmmúzeum tévécsatornának, amely a rendszerváltozás előtti magyar filmek teljes spektrumából merített.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.