Egy angol házaspárnak nem tetszik, hogy óriási gépek és kemikáliák uralják a mezőgazdaságot. Londontól egy kőhajításnyira ezerötszáz hektáros kísérletbe fogtak, hogy rekonstruálják az ipari forradalom előtti flórát és faunát. Nem az emberrel szemben, hanem az emberért.
2021. június 16. 12:03
p
1
0
0
Mentés
Richard Powers regényíró szerint a civilizációnkat átszövő szorongás egyik oka a Homo sapiens növekvő magánya, a bennünket körülvevő biológiai sokféleség, a különféle fajok számának tudatalattinkra is ható visszaszorulása. E megfontolás vezérelhette a Burrell családot, amikor London belvárosától egy ugrásra, a sussexi dombokon a természet nyers erőire bíztak egy ezerötszáz hektáros termőterületet. Kísérletük a konzervációs mozgalom hőstörténete, amelyből Wilding (vadítás) címmel kultuszkönyv született.
A modern mezőgazdaság ellehetetleníti a föld természetes megújulását”
A kontextus megértéséhez tágabb időperspektívát kell szemügyre vennünk. A második világháború alatt a kormány arra kérte Anglia gazdálkodóit, hogy állattartásra használt területeiken kizárólag búzát termesszenek, ezzel segítve az alapvető élelmiszerek hiányából fakadó éhezés elleni erőfeszítéseket. A hagyományokhoz azonban a világégés után sem volt visszatérés. Az Attlee-kabinet agresszív modernizáció mellett döntött, a földeken a gépek és a kemikáliák átvették az uralmat – a tulajdoni szerkezetben pedig az óriási méretű, monokulturális üzemek. Ma már tudjuk, hogy az agráriumnak e fejlett világban mindenütt lejátszódó iparosodása néhány évtized alatt a termőföld amortizációjához, termőképességének drámai visszaeséséhez vezetett. A modern mezőgazdaság egyszerre lehetetleníti el a föld természetes megújulását, és szorítja vissza a flóra és fauna gazdagságát. Utóbbi fejlemény – komplex összefüggéseken keresztül – a világjárványok kialakulásának esélyét is jelentősen növeli.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.