Így terjedt el Trianon után a Kárpát-medence fogalma

A Kárpát-medence elnevezés használata csak az utóbbi néhány évtizedben vált általánossá, pedig a korábbi és részben ma is élő névváltozatok lényegében ugyanarra – ha a részletekben nem is mindig ugyanúgy elhatárolt – területre vonatkoznak.

E területet a történelmi időkben a politikai helyzettől függetlenül ugyanazok a természeti erők formálták és tették a környezetétől határozottan elkülönülő, de sok vonatkozásban azonos karakterű területi egységgé – mondja Szabó József földrajzkutató, a kötet egyik szerzője. Már egy közepes méretarányú hegy- és vízrajzi − pláne dombornyomású − asztali földgömbnek az egyik legjobban szembeötlő domborzati egysége az a jelentős részében a Kárpátok hegységíve által ölelt, kerekded medenceterület, amit a mai magyar közbeszédben és tudományos irodalomban magától értetődő természetességgel Kárpát-medencének nevezünk.

A Kárpátok ívén belüli területek kisebb-nagyobb része

de az akkori földrajzi térismeret még nem keresett összefüggést a provincia, Pannonia és Dacia limese, valamint a Kárpátok vonulatai között. A birodalmi határokat az európai szárazföld belseje felé sokkal inkább a Duna mint jelentős folyó, semmint az ismeretlen hegyvidék jelölte.

A mai szóhasználat megjelenésének előfeltétele volt a domborzati egységnek a felismerése – hangsúlyozza Szabó József. A magyarok országa, később a Nagy-Magyarország és a történelmi Magyarország politikai megjelölések lényegileg ugyanerre a területre vonatkoztak, de még az inkább természeti jellemzőkön alapuló megnevezések, mint a Közép-Duna-, a Pannon- vagy a Magyar-medence s a velük logikusan csaknem egybevágó

A nemzetközi szóhasználatban ma főként az angol Pannonian Plain, a német Pannonisches Becken vagy Pannonische Tiefebene ismeretesek. A neves földrajzkutató Cholnoky Jenő is a Magyar-medence vagy a Nagy-Magyarország elnevezést részesítette előnyben. Az 1940-es évek elején néhány évig létezett Kárpátmedence című gazdaságpolitikai folyóirat, de a térségről Kárpát-medence néven összefoglaló földrajzi feldolgozás csak a második világháború után jelent meg.

A térség egészére kitekintő földrajzi munkák aztán a kommunista hatalomátvétel után kimaradtak a névhasználatból. A természeti tér politikai határokon túlnyúló szemlélete a medencének keretet adó Kárpátokig csak az 1980-as években kezdett visszaszivárogni a geográfiai kutatásokba, eleinte elsősorban a felsőoktatásban.

A rendszerváltozás után aztán gyors ütemben erősödött a Kárpát-medence név használata, s a magyarországi földrajzi irodalom az ország áttekintő geográfiai feldolgozásaiban már kitekint a terület egészére. Így tesz a Kárpát-medence teljességének földrajzát a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában csaknem másfél ezer oldalon bemutató, mintegy hetven szerző részvételével készült kézikönyv, a Pannon enciklopédia, illetve Magyarország nemzeti atlaszának új sorozata, amely magyar és angol nyelven

A Kárpát-medence földrajzi egységességének tudományos igényű bemutatása, megértetése nem revizionista törekvés, hanem a geográfia logikájából adódó együttműködési kényszer.

Magyarország domborzata és vízrajza olyan egység, melynek az államhatárokkal való feldarabolása hidrográfiai szempontból igen sok kockázatot jelentett – emeli ki a vízügyi megfontolásokat Kubassek János geográfus, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. A vízgyűjtő és árvízi területek egységes kezelésének az elve nemcsak közlekedési, hanem árvízvédelmi megfontolások miatt is fontos. A Körösök, a Szamos, a Maros forrásvidékének és torkolatvidékének államhatárokkal való elválasztása elszakította Magyarországtól az árvízvédelmi gátakat, s az árvédelmi és vízerőtársulatok területéből 150 ezer hektárnyit veszített az ország. Az árvízvédelmi társulatok területének felszabdalása, a gátrendszerek és a csatornák egységes kezelésének megszüntetése veszedelmes helyzetet idézett elő.

A folyóvízhálózat egységes kezelése olyan követelmény, mely a vízgyűjtő területeken élő lakosság élet- és vagyonvédelme szempontjából is kiemelt fontosságú – hangsúlyozza a szomszédos országok együttműködésének fontosságát Kubassek János. Ha a Kárpátok hegyei között hulló jelentős mennyiségű csapadékról, a határon túli területekről a meteo­rológiai szolgálatok nem adnak időben jelzést, csak késedelmesen tudják megkezdeni az árvízvédelmi intézkedéseket az Alföld vízgyűjtő területén. A folyóvizek forrásvidékének elszennyezése is sok problémát okozott az alsóbb szakaszokra gyakorolt káros hatások révén a későbbi évtizedekben.

A Kárpát-medence földrajzi egységének tudományos szakirodalomban való elterjesztése kézzelfogható gyakorlati érdeke tehát Magyarországnak a 21. században is.

Nyitókép: Szepes vára a Magas-Tátrával
Forrás: Shutterstock