Hasadóban Afrika

2005. szeptember 14-én Etiópia északi részén, az eritreai határhoz közel kitört a Dabbahu-vulkán. Ezzel egy időben a hegy lábától kiindulva egy hatvan kilométer hosszú hasadék keletkezett. Az eddig csak az óceánok mélyén húzódó hátságokban lezajló jelenséget, a litoszféralemezek elválásának folyamatát azóta is geológusok vizsgálják.

Ahogy ezek a lemezek távolodnak egymástól, a földkéreg megfeszül, elvékonyodik, majd egy ponton bekövetkezik a repedés. Ilyen geológiai jelenség hozta létre azt a több ezer kilométer hosszú, árokrendszert is, amely a szíriai–libanoni Orontesz-ároktól (Nahr al-Aszi) kiindulva, a szóban forgó Afar-törésen át, egészen a Malawi-tó medréig húzódik. Nem véletlen, hogy a Föld jelenleg egyik legaktívabb vulkanikus területe éppen ez a vidék, amelyet a kelet-afrikai Nagy Hasadékvölgy (Rift Valley) néven ismerünk. Ennek északi végpontjában található a Dabbahu-vulkán.

A geológusok számára újabb mérföldkő volt a szeptember 14-i afari földrengés, amelynek nyomán a hasadékon át magma tört fel a Föld mélyéről, és a négy esztendeje keletkezett rés eddig soha, sehol nem tapasztalt hirtelenséggel – három hét földtörténeti léptékben alig egy szemvillanás – és mértékben nyílt szét, átlagosan négy- de helyenként nyolcméteres szélességben, és tágul tovább évi egy-két centiméteres sebességgel mindkét irányban. „Az afari hasadék lassanként tovább tágulva nagyjából egymillió év múlva kapcsolatot talál a Vörös-tengerrel, s leszakítja a mai Eritrát és Etiópia keleti részét az afrikai kontinensről” – tárja fel a távoli jövőt a kutatás etióp vezetője.

A szemünk előtt hasad szét Afrika (NOL)