Íme a szakértő válasza: így történhetett az orosz katonai gép lelövése

Mint ismeretes, szerdán délelőtt lezuhant egy orosz Il–76-os katonai szállító-repülőgép, a fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal, valamint hatfőnyi személyzettel és 3 fogolykísérővel az oroszországi Belgorod régióban. A gépet egy nyugati gyártmányú rakétával lőtték le, körülbelül ötven kilométerre a az orosz–ukrán határtól. 

Ugyanakkor Moszkvát tették felelőssé a történtekért, azt állítva, hogy az oroszok nem osztották meg velük előre a foglyokat szállító gép útvonalát; ezt az oroszok tagadják. 

Az esetről és következményeiről a Hír Tv Napi aktuális című műsorában Horváth Józsefet, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját kérdezték. A szakértő szerint az idő fog igazságot fog tenni az ügyben, mi történt valójában, hiszen egy repülőgép esetében mások mellett a felszállási engedély és a repülési útvonal rádiónyilvánosak.

„A nyugati hírszerző szolgálatok felderítése, úgy vélem, e beszélgetéseket rögzíti. Az oroszok bejelentették, hogy megtalálták a feketedobozokat épségben. Vagyis vannak felvételek, amelyek bizonyítani fogják, hogy a pilóta például melyik útvonalra kért engedélyt. Ezek az információk előbb-utóbb nyilvánosságra fognak kerülni.”

Arra a kérdésre, hogy Kijev miért akart lelőni egy olyan gépet, amelyen a saját hadifoglyai utaztak, Horváth József úgy válaszolt, hogy erre két magyarázat lehet. Az egyik, hogy az ukrán hírszerzés valahonnan valakiktől olyan információkat kapott, hogy a gépen mondjuk Iránból származó rakétákat hoznak, amelyeket később nyilván ukrán célpontok ellen akarnak bevetni. A másik verzió, hogy magas rangú katonatisztek és politikusok utaznak rajta – kívánatos célpont mind a kettő.

A biztonságpolitikai tanácsadó elmondta azt is, hogy a tragédia kapcsán érdekes vita bontakozik ki mostanában Kijevben, ami arról szól, „ki a felelős mindenért”. Ez az eset például egy jó apropó lehet arra, 

Arról is szó esett, hogy mindez lehetett-e ez egy szándékos, tervezett lépés is Oroszország részéről, amelynek során ennyi embert feláldoznak. 

„A háborúk történetében nem ez lenne az első, hogy egy stratégiai döntés előtt azt mondja egy politikai-katonai vezetés, bár akadnak óhatatlan veszteségek, az ellenség megtévesztése érdekében ezt be fogjuk vállalni” – mondta Horváth József.

Hogy ettől az ügytől fokozódhat-e a nemzeti érzelmekre apelláló harci kedv mindkét oldalon, a szakértő igennel válaszolt, de szerinte ez az egésznek a kezelése javarészt a külföldnek szól.

„Nem véletlen, hogy mindkét fél rögtön nemzetközi vizsgálatot követelt, a kommunikáció arra irányul, hogy itt háborús bűncselekmény történt. Az a követelés, amit hallottunk a háború első időszakában, hogy amikor az orosz hadsereg kivonult Ukrajnából, a főváros környékéről, tömegsírok maradtak utánuk, amit nemzetközi szinten kell kivizsgálni,  most is előkerült. Csak jelenleg az oroszok részéről erősebb a törekvés, hogy a világ nézzen az eset kapcsán ukránok körmére.”

Nyitókép: illusztráció, SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP