Szakértő: A közösségimédia-függőségnek nincs pontos orvosi definíciója, de létezik

A Deutsche Welle nemrég arra kereste a választ, hogy miként tudjuk elkerülni a közösségimédia-függőséget. Az összeállítás legelején ismertették, hogy az emberek minden eddiginél több időt töltenek az online térben. 

A lap arra is kitért, hogy az Egyesült Államokban már arra is van precedens, hogy a technológiai óriáscégek bíróság elé állnak, mert platformjaik addiktológiai – (függőségi – szerk.) –veszélyt jelentenek a kiskorúakra. Egyre több szakértő kongatja a vészharangot: úgy vélik korlátozni kellene a közösségi médiahasználatot a fiatalok körében.

A közösségi média mindenhol jelen van

Felnőttként sem nehéz leragadni időnként a Facebookon, az Instagramon az X-en – korábban Twitter –, vagy a TikTokon. A különböző színes posztok, fényképes vagy videós tartalmak könnyen beszippanthatják a felhasználót és

A közösségi média ráadásul mindenhol jelen van. Hozzáférhetünk a telefonunkon, a számítógépünkön, a munkahelyünkön vagy a szabadidőnkben. Használhatjuk csevegésre, posztolhatunk különböző tartalmakat vagy tájékozódhatunk arról, hogy mi történik a nagyvilágban, vagy arról, mik a legfrissebb pletykák a sztárvilágban.

Azonban ezeknek a felületeknek megvannak a maguk árnyoldalai is. Egyre nő azoknak a száma, akik túlzott mértékben használják ezeket a platformokat. 

Ez derült ki a DAK német egészségbiztosító és a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Orvosi Központ (UKE) tavasszal közzétett tanulmányából. 

A kutatás szerint több mint kétmillió kiskorú használta a közösségi médiát vagy a streaming platformokat a kutatók álta „problematikusnak” minősített módon. Ennek megfelelően a gyerekek és a fiatal felnőttek képernyő előtt töltött ideje meredeken emelkedett a pandémia előtti szinthez képest: csak a közösségi médiával töltött idő napi két óra 45 percre – ismertette a felmérés részleteit a Deutsche Welle.

Tobias Dienlin, az ausztriai Bécsi Egyetem interaktív kommunikációval foglalkozó adjunktusa arra a kérdésre, hogy a közösségi média egy újabb veszélyforrás-e, azt válaszolta, hogy a különböző platformok szerepe ambivalens. „Rengeteg triviális tartalom van, de némelyikük hasznos is lehet”. 

A szakértő hozzátette: „a közösségi médiát sokféleképpen lehet használni. Lehet passzívan fogyasztani a tartalmakat, vagy lehet aktívan részt venni a közösségi életben a kommunikáció és a kapcsolatok fenntartása érdekében.”

 – jegyezte meg Dienlin. 

Majd azzal folytatta, hogy „a közösségi médiafüggőségnek a mai napig nincs pontos orvosi definíciója. De attól, hogy nincs diagnózis, még nem jelenti azt, hogy a jelenség nem létezik” – jelentette ki. A médiaszakértő ezután kifejtette azt is, hogy 

Még könnyebb ráfüggeni, ha darabokban az életünk

Dienlin arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb közösségi médiaplatform kihasználja, hogy az emberek  szeretik a rövidtávú jutalmak rendszerét.

 – magyarázta a szakértő.

„A végtelen görgetés lehetőségének bevezetése azt eredményezte, hogy a felhasználók soha nem fejezik be a böngészést. Mindig van új tartalom, amit megnézhetnek. Ez persze rendkívül addiktív. (…) Amikor befejezem egy könyv olvasását, akkor becsukom és leteszem. Valamint minden tévéműsor véget ér egyszer. De ez nem igaz az internetre, mert az már-már végtelen” – húzta alá a kutató.

Ráadásul számos közösségi médiaplatform olyan algoritmusokkal működik, amelyek célja, hogy a látott tartalmakat a személyes preferenciáinkhoz igazítsák. Ez még nehezebbé teszi, hogy kontrolláljuk, mennyit fogyasztunk, mert mindig olyan tartalom jön elénk, ami érdekel – írták.

Azok, akik életük más területein eleve nehézségekkel küzdenek, könnyen belecsúszhatnak a médiafüggőségbe. „Azoknak, akiknek már eleve gyenge az impulzuskontrolljuk, vagy akiknek nehézséget okoz a mindennapi életük megszervezése, még nehezebb dolguk van a közösségi médiával” – fogalmazott az egyetemi adjunktus. Dienlin arra is rámutatott, hogy 

Másrészt

Hiszen az algoritmusok megtanulják, hogy a felhasználó mire keres rá, és ezeket gyakrabban jelenítik meg. Ezek lehetnek káros tartalmak is, amelyek még mélyebbre taszíthatják a betegeket – hangsúlyozták az összeállításban.

Tegyük félre a telefonokat

A lap végül azzal is foglalkozott, hogy miként lehet megelőzni a közösségi média-függőség kialakulását. Ugyancsak Tobias Dienlint idézve ismertették, hogy fontos az éberség mind a saját, mind a gyermekeink közösségi média fogyasztási szokásait illetően. 

Az adjunktus többek között az javasolta, hogy korlátozzuk a közösségi médiával töltött időt, és időnként fizikailag is tegyük félre a telefonokat. 

Dienlin a szabadidő hasznos eltöltésére a sportot, egy új hobbiban való elmélyülést,  a barátokkal való találkozást vagy az önkéntes munkát javasolta „Hiba lenne azt feltételezni, hogy a közösségi médiahálózatok tehetnek arról, hogy rosszul érezzük magunkat. 

 – magyarázta. A kutató szerint már ez a felismerés lehet az első lépcsőfok a közösségi médiafüggőségből való kilábaláshoz – írta a Deutsche Welle.

Az Anonim Alkoholisták módszere is segíthet a „leszokásban”

A Guardian nemrég részletesen ismertette azt a 12 lépéses programot, amit az úgynevezett Anonim Internet- és Technológiafüggők is követhetnek. A lépések sokban megegyeznek az Anonim Alkoholisták leszokást segítő programjával, a programot azonban most új irányba terelték a szakemberek: a telefonjainkra és az internetre szabva azt. Mint az az összeállításból kiderült, az Anonim Internet- és Technológiafüggők (ITAA) köreit 2017-ben hívták életre az Egyesült Államokban.

A csoportok száma gyorsan nőtt: mára több ezer tagot számlálnak világszerte, és rendszeresen tartanak online és személyes találkozókat, hét különböző nyelven. Ráadásul mint a lap tájékoztat: az Anonim Alkoholisták 1935-ös alapítása óta a 12 lépést más függőségek és kényszeres viselkedésformák, például a túlevés, a túlköltekezésre és a szerencsejátékokra is adaptálták. Mint írják:

***

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay/ua_Bob_Dmyt_ua