Mi történne Ukrajnával, ha Trump diadalmaskodna az amerikai elnökválasztáson? Tényleg „24 órán belül” elérkezne a béke?
2024. január 22. 12:01
Zelenszkij szerint az USA exelnökének ígérete veszélyes, mert az azt jelenti, hogy várhatóan egyoldalú kedvezményeket adna Oroszországnak. Magyarics Tamás Amerika-szakértőt kérdeztük.
2024. január 22. 12:01
7 p
7
5
57
Mentés
Volodimir Zelenszkij a brit Channel 4 News-nak adott interjújában „nagyon veszélyesnek” nevezte Donald Trump béketeremtő ambícióit, és „aggasztónak” azt, hogy terveibe a háborús feleket nem avatja be, velük erről nem konzultál.
Az ukrán elnök szerint az ukrán áldozatok emléke miatt is ijesztő, hogy az Egyesült Államok potenciális új elnöke
a saját béketervét akarja esetleg keresztülvinni a közeljövőben anélkül, hogy erről a megtámadott Ukrajnával egyeztetne.
Zelenszkij ezért a múlt héten meghívta Kijevbe a volt elnököt, a republikánus párt legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsát, hogy maga is meggyőződjön, miként képzelné el Trump a „24 órás” békét.
Az ukrán vezetés újabb amerikai pénzügyi támogatásra vár jelenleg: Joe Biden kormányzata a napokban próbál kompromisszumos megoldást találni, hogy az ellenzéki republikánusokat rávegye az újabb ukrán pénzügyi csomag megszavazására a kongresszusban. Kiszivárgott információk szerint az amerikai nemzetbiztonsági vezetők a képviselők és szenátorok előtti meghallgatáson sötét képet vázoltak fel az ukrajnai háború állásáról:
ha nem érkezik heteken belül amerikai pénzügyi és hadászati támogatás, az ukrán légvédelem kifogyhat a lőszer-utánpótlásból,
ha Amerika magára hagyja Ukrajnát, és emiatt az orosz hadsereg eldönti a maga javára a háborút, annak borzalmas következményei lennének a globális geopolitikai helyzetre nézve.
Donald Trump még szeptemberben nyilatkozta azt, hogy megválasztása esetén azonnal tető alá hozná az orosz-ukrán kiegyezést, a tervezett tárgyalási módszereiről azonban nem volt hajlandó beszélni. „Ha megmondanám, akkor kijátszanám előre az adu-ászomat. Nem mondhatod meg előre, mit fogsz lépni.
De bizonyos dolgokat mondanék Putyin úrnak, és bizonyos dolgokat mondanék Zelenszkij úrnak is”
– fogalmazott rejtélyesen a politikus.
Lapunk az ügyben megkereste Magyarics Tamás Amerika-szakértőt, aki elmondta: a „24 órás béke” nyilvánvalóan egy retorikai fogás a volt elnök részéről, de a tárgyalási képességeit már korábban megvillantó amerikai politikusnak lennének eszközei arra, hogy nyomást gyakoroljon a szemben álló felekre. Mint fogalmazott,
az amerikai pénzügyi támogatás csökkentésével rá lehetne bírni az ukrán vezetést, hogy „flexibilisebb legyen a jövőbeli tűzszüneti tárgyalásoknál,
hiszen a jelenlegi ukrán követeléseket (a korábbi összes ukrán területről való orosz kivonulást) nem lehet tárgyalási alapnak tekinteni”.
Az NKE Amerika Kutatóintézet tudományos főmunkatársa hozzátette:
az orosz fél részére az lehet az amerikai ígéret, hogy arcvesztés nélkül le tudják zárni ezt a háborút,
hiszen ha az orosz minimálcélt nem tudják elérni, akkor ez a hatalmas erőfeszítés, áldozat, amelyet az orosz hadsereg meghozott, eredmény nélkül járt. „Az lenne elfogadható az oroszok számára, ha az ukránokat rá lehetne venni arra, hogy a Krímről mondjanak le, formálisan tartsanak egy népszavazást Donyeck és Luhanszk területen, és akkor az oroszok azt mondhatnák, hogy a különleges katonai művelet eredményt ért el” – szögezte le a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy ennek ismeretében van-e oka Zelenszkijnek tartani a várható Trump-féle „rendezéstől", Magyarics Tamás azt válaszolta:
az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy Oroszország megerősödjön, és Ukrajnának is engedni kell,
tehát minden orosz követelés teljesülését Trump sem fogja hagyni, mindkét félnek fel kell adni valamit a követeléseiből. „Zelenszkij arra tette fel a politikai karrierjét, hogy az ukrán követeléseket végrehajtsa, és ha nem kap határozott ígéretet a NATO-tagságra, vagy valamilyen nagyon komoly biztonsági garanciát, akkor nehéz lesz elmagyaráznia az ukránoknak, miért volt ilyen hatalmas áldozatra szükség” – tette hozzá az Amerika-szakértő.
Nyitókép: Donald Trump egy kampányeseményen New Hampshire-ben 2024. január 19-én (forrás: Timothy A. Clary / AFP)
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Franciaország, Magyarország és Szerbia különutas Kína-kapcsolata megbontja az európai egységet, és gyengíti az EU-t – erre játszik az oroszok háborúját támogató Peking – írja a Die Welt szerzője.
A Marco Rossi által kijelölt, Európa-bajnokságra készülő keretben hat olyan labdarúgó van, aki már a harmadik kontinenstornájára készül. Bemutatjuk mi történt velük Bordeaux-tól Kölnig.
"„Az lenne elfogadható az oroszok számára, ha az ukránokat rá lehetne venni arra, hogy a Krímről mondjanak le, formálisan tartsanak egy népszavazást Donyeck és Luhanszk területen, és akkor az oroszok azt mondhatnák, hogy a különleges katonai művelet eredményt ért el” – szögezte le a szakértő"
Ez 2021 decemberében lett volna elegendő. A "szakértő" nem igazán érti, hogy most már Harkov, Nyikolájev és Ogyessza státusza a kérdés területileg, politikailag meg nemhogy a NATO, de az EU tagság jóváhagyása orosz részről a maradék fuckrajnának.
Meg az, hogy hány EZER arcot adnak ki a donyecki bíróságnak.
Plusz, hogy hány tízezer orosz (esetleg kínai) MEGFIGYELŐ legyen a maradék hoholisztánban a leszerelést ellenőrizni - és ekkor még nem MEGSZÁLLÓ csapatokról beszélünk.
“ Zelenszkij arra tette fel a politikai karrierjét…”
A mijét? Attól, hogy most jó árat fizet ezért az országa, nem lett politikus. Ha az lett volna, talán a háború sincs.