Ne foglalkozzunk többet a nemzetközi rangsorokkal!

2020. július 07. 12:19

A koronavírus-járvány lerántotta a leplet a nemzetközi rangsorokról: a neves nyugati egyetemek és kutatók által megalkotott globális egészségbiztonság index például 2019-ben kimutatta, hogy egy esetleges világjárványra többek között Amerika, az Egyesült Királyság, Svédország és Franciaország lenne a leginkább felkészült, pedig épp ezen országokban láttuk a legnagyobb kudarcokat, Amerikában pedig az elmúlt hetekben újból berobbant az esetszámok növekedése.

2020. július 07. 12:19
null
Oláh Dániel

Az Egyesült Államokat meg sem érintené egy járvány

Az Egyesült Államok vezette a rangsort a mutatószám legtöbb összetevőjében: a kutatók szerint Amerika a legjobb a megelőzésben, a veszély korai felismerésében, de a terjedést is a világon a leggyorsabban állítaná meg. A leginkább ellenálló egészségügyi rendszerrel is az Egyesült Államok rendelkezik. A biológiai kockázatoknak való kitettségben viszont a Johns Hopkins amerikai egyetem kutatói optimisták voltak, itt Amerika csak a 19. helyen áll.

Az alábbi térkép még szemléletesebben mutatja meg, milyen magabiztossággal vélekednek a nyugati kutatók szélesebb értelemben vett anyaországaikról. Citromsárga szín jelzi a szerintük leginkább felkészült országokat: Európából szinte csak a britek, a svédek és a franciák emelkednek ki a járvány megelőzésének és kezelésének bajnokaiként.

Az elbukó Olaszország a sikeres Magyarország előtt

Ezzel szemben mára köztudottá vált, hogy a 2019-es felmérés által a legnagyobb fokú egészségbiztonsággal rendelkező országokként megjelölt területek buknak a legnagyobbat a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Hihetetlennek tűnik, hogy a nemzetközi rangsor Olaszországot például Magyarország elé helyezte egészségbiztonság tekintetében.

Márpedig a valóság úgy alakult, hogy míg Olaszországban egészségügyi apokalipszist hozott a járvány, Magyarország a gyors és határozott, megfelelő mértékű lépésekkel sikeresen megelőzte a katasztrófát.

De nézzük ezúttal meg a 2019-es rangsor világverő járványügyi mintaországát, az Egyesült Államokat! A helyzet a lehető legkiábrándítóbb: a koronavírus-esetszámok ugyanis hetek óta újból növekednek, míg más országokban lecsengés látszik.

És miközben Kanadát a kutatók csak a rangsor ötödik helyére, az Egyesült Államok mögé tették, elég szembetűnő a különbség a két ország között.

 

Magyarország egyébként nem jelenik meg a rangsor vezető országai között. Ezzel szemben az alábbi, időben változó térképet vizsgálva azt látjuk, mintha megállt volna a magyar határoknál a járvány terjedése, az egymillió főre jutó esetszámban Magyarország a legjobban teljesítő országok közé tartozik, az önjelölt járványügyi „bajnokok” pedig elvéreznek.

A Nyugat mindig jól teljesít

A kutatást olyan neves intézmények készítették közösen, mint a The Economist Intelligence Unit (a The Economist liberális gazdasági lap kutatói csoportja) és a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsággal foglalkozó központja.

A 2019-es kutatás számos problémát vet fel: bár adatokra épít a mutatószám kidolgozása során (ez alapján nevezhetnénk tudományosnak), mégis teljesen téves következtetésekre jut, legalábbis ami a koronavírus-járványt illeti. Ezért merül fel a kérdés, amit egyre többen hangoztatnak a nemzetközi elemzők között is, hogy milyen tendenciózus, rendszerszintű torzítások jelennek meg a hasonló nemzetközi rangsorokban, hogy azokban rendre egy jól körülhatárolható országcsoport teljesít a legjobban. 

Manipulált versenyképességi rangsorok

Meglepődnünk azért sem kell, mert amint itt írtuk, Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza is azért mondott le, mert leleplezte a Világbank által készített nemzetközi versenyképességi rangsorok manipulációit, amelyeket politikai nyomásgyakorlásra használhattak egyes fejlődő országokkal szemben. Ezek a mutatók is adatokra építenek, csakhogy az adatokkal a Világbank szakemberei nem teljesen érdekmentesen dolgozhattak, hogy a kívánt eredményt kapják meg.

Meglepődnünk azért sem kell, mert , Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza is azért mondott le, mert leleplezte a Világbank által készített nemzetközi versenyképességi rangsorok manipulációit, amelyeket politikai nyomásgyakorlásra használhattak egyes fejlődő országokkal szemben. Ezek a mutatók is adatokra építenek, csakhogy az adatokkal a Világbank szakemberei nem teljesen érdekmentesen dolgozhattak, hogy a kívánt eredményt kapják meg.

Lehet, hogy mégis igaz

Elvileg elképzelhető az is, hogy tényleg a nevezett országok a legjobban felkészültek egy járványra, csak valamilyen, mindannyiukra együttesen ható okból – például a politikai vezetés hibái miatt – ezt az egészségbiztonsági potenciált nem sikerült kiaknázniuk.

Ebben az esetben az index arról tanúskodik, hogy jobb az elemző, a nemzetközi folyamatokat figyelő, cselekvőképes kormányzat még egy némileg gyengébb infrastruktúrával is, mint a cselekvésképtelen kormányzat világklasszis egészségügyi háttérrel és infrastruktúrával.

A rangsor így azt mutatja meg, hogy kiinduló helyzetéhez képest az amerikai, a svéd vagy a brit politika csúnyán leszerepelt, de az ázsiai, közép-európai, vagy épp a magyar döntéshozók kimagaslóan teljesítettek, kiinduló helyzetükből és adottságaikból sokkal többet kihozva.

A hasonló nemzetközi rangsorokat a legtöbb esetben egyébként épp azon országok kutatói készítik, amelyek vezetni szokták ezeket a felméréseket – közismert a sajtószabadságról, a demokráciáról vagy épp az emberi jogok érvényesüléséről szóló kutatások sora.

Különösen szép példája a vágyvezérelt újságírásnak az Atlantic februári cikke, amely épp a nyugat-európai járványügyi kudarcok előtt leszögezte le, hogy a demokráciák sokkal sikeresebbek lesznek a járvány kezelésében. A 2019-es felmérés és a valóság ellentmondása alapján a rangsor készítői is valahogy így vélekedhettek. Az Atlantic cikke többnyire annyiról szólt, hogy Kína elbukik (de ha nem, akkor is, csak hosszabb távon) és az esetleges járványügyi sikerei sem legitimálják a „rendszert”.

A fentiek tükrében egy nemzetközi rangsort tudományos igazság helyett érdemes szubjektív érdekességként kezelni, ami akár hasznos szempontokat is nyújthat a nemzetállami gazdaságpolitikák számára. A nemzetközi rangsorok annak köszönhetik sikereiket, hogy látszólag objektív, átfogó, összehasonlítható képet adnak arról, hol a helyünk a világban. Ha van önbizalmunk, akkor ezt az Economist-csoport és a Johns Hopkins Egyetem kutatói nélkül is tudjuk, talán náluk jobban is. A hasonló nemzetközi rangsorok azáltal válhatnak hasznossá, hogy értelmezzük azokat – enélkül sajnos tényleg értelmetlenek maradnak.

(Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
hátakkor
2020. július 12. 21:43
Elég korai még az ünneplés, fordulhat még párat a kocka..
Mich
2020. július 12. 21:42
Az idióta artfx nem tudja, de az USÁban az egészségügy az államok alá tartozik, ezért is helyezték az index készítői az USÁt az első helyre, mert "ez olyan demokratikus"...!
Mich
2020. július 12. 21:42
Hát igen, ilyen hazugok (jobb esetben "csak" terelt birkák...) a nyugati "kiértékelők"
artfx
2020. július 12. 21:42
Nocsak, mi a párhuzam a SZovjet és az EUs együttműködésben?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!