Egy gazdaságpolitika sikerességének végső mérőszáma az állampolgárok jóléte és a jövőbe vetett bizalma. Az elmúlt 20 évben a magyarok várakozásai a mélységeket és a magasságokat is megjárták.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az elmúlt 20 évben összesen két olyan időszak volt, amikor az OECD fogyasztói bizalmi indexe (CCI) minden európai országban csökkent. Az valószínűleg senkit sem lep meg, hogy az egyiket a koronavírus-járvány okozta. A 2020 februárja és áprilisa közötti időszakban nem volt egyetlen olyan ország sem az öreg kontinensen, melyben ne növekedett volna a fogyasztók pesszimizmusa. Az viszont talán kevesebben találták volna el, hogy a másik ilyen időszak nem a 2008-09-es gazdasági világválság alatt, hanem a 2022 februárja és áprilisa közötti időszakban, az ukrajnai háború miatt következett be.
A pesszimizmus növekedése nagyon rossz hír. Számtalan tanulmány igazolta, hogy az optimizmus magasabb szintje magasabb jövedelemmel, jobb egészségügyi állapotokkal, az élet számos területén nagyobb aktivitással jár együtt. Emellett az optimisták gyorsabban talpra állnak egy esetleges negatív esemény vagy kudarc után. Ezzel szemben a pesszimistáknak nagyobb arányban vannak súlyos keringési problémái.
Mi magyarok sokszor soroljuk magunkat a pesszimista nemzetek közé. Azonban ezzel nem vagyunk egyedül. A Gallup 2012-es felmérése szerint a világ három legborúlátóbb nemzete a görög, a cseh és a szlovén. Az Eurofound 2021-es elemzése szerint is messze a görögök bíznak legkevésbé a jövőben, ám a következő két helyen már meglepő eredményeket kaptak, hiszen a helléneket a franciák és a belgák követik a sorban.
Az OECD fogyasztói bizalmi indexét vizsgálva azt láthatjuk, hogy hazánk bő másfél évig valóban ott szerepelt, ahová sok honfitársunk várt minket. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, a 2006 júliusa és 2007 novembere közötti 17 hónapban végig Magyarország (vastag narancssárgával kiemelt görbe) rendelkezett a legalacsonyabb bizalmi mutatóval. Azaz ekkor a magyarok voltak a legborúlátóbbak egész Európában.
1. ábra: A fogyasztói bizalmi index alakulása Európában az elmúlt 10 évben (vastagon kiemelt: Magyarország). Forrás: OECD.
Míg 2002-ben hazánk többször volt ezüstérmes a fogyasztói bizalmi mutató tekintetében, addig 2010 elején is még 15 európai ország volt előttünk ezen indikátor szerint. Azonban mindössze egyetlen kormányzati ciklus alatt, 2014 márciusára már a lista elejére küzdöttük fel magunkat. Magyarország CCI indexe ezután is növekvő trendet mutatott, egészen a 2020-as koronavírus-válság kezdetéig. 2013 augusztusa után az első olyan hónap, amikor a magyar mutató 100 alá csökkent, azaz negatív várakozásokat mutatott közel hét évvel később, 2020 áprilisában jött csak el.
Ám a pesszimizmus is csupán három hónapig tartott. Hála a gyors és hatékony gazdaságvédelmi intézkedéseknek, 2020 júliusában már 100 ponton állt, és azóta sem nézett be ezen szint alá. Még ennél is komolyabb teljesítmény, hogy 2020 egyetlen hónapjában sem volt több ország előttünk a rangsorban, mint öt. Sőt, az év nagyjából felében ezüstérmes volt a magyar mutató. Az aranyérmet azonban egyszer sem tudtuk megszerezni abban az évben.
Az idei év viszont eddig egyértelműen Magyarország éve.
Még ennél is nagyobb fegyvertény, hogy míg a többi ország mindegyikében 100 alatt volt a mutató értéke az utolsó két hónapban, addig nálunk mind márciusban, mind pedig áprilisban 100 felett állt az indikátor értéke.
A magyar gazdaságpolitika sikerét egyértelműen mutatja tehát, hogy miután 2006-2007-ben egész Európa sereghajtói voltunk, 2010 után képesek voltunk fordítani, és felverekedni magunkat az élmezőnybe. A magyar lakosság optimizmusát a COVID is csak néhány hónapra tudta letörni,
(Címlap: MTI/Mohai Balázs)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
