Megdöbbentő térképet közöltek Európáról. Szinte az egész kontinensen tombol az aszály, jobban mondva mindazokon a területeken, ahol értelmezhető agrártermelés folyik.
Sokatmondó Európa aszály-térképe, szinte az egész kontinensen tombol a szárazság. Ez a térkép egyben azt is jelenti, hogy egyedül a tengerek felől várhatunk csapadékot.
A jelenlegi aszály térképe Európában
A sárga a csapadékhiányos helyeket jelöli, a narancssárga már azt jelzi, hogy a talaj víztartalma deficites. A piros már olyan riasztást jelez, ahol a talaj nedvességtartalmának hiánya a vegetáció sorvadásához vezetett. A fehér a normális állapotokat jelzi. A sárga és a narancs közötti szín jelzi az talajnedvesség ideiglenes helyreállását, illetve a ciklámen a növényzet ideiglenes regenerációját, bár e két kategória meglehetősen ritka.
Az állapot azért szörnyű, mert szinte egész Európát érinti, a Brit félszigetettől a svédek gabonatermelő vidékekig. Jóformán csak a hegyvidéki területeken lehet aszálymentes állapotról beszélni.
A jelenlegi aszály térképe a Kárpát-medencében
A Kárpát-medence különösen érintett. Az alföld katasztrofális állapotban van. Bár a térkép még az Alpokhoz közeli területeken, illetve a Kisalföldön viszonylag konszolidált állapotot mutat, de mindez az elmúlt napokban csak romlott. Lesújtó jelenség, hogy
a Kárpátok hegyeiben is deficites a víztartalom. Azaz nincs, ami lecsorogjon a medence aljába.
Érdekes kérdés a Dél-Dunántúl viszonylagos jó állapota, amit nem igazán lehet az Alpok jótékony hatásával magyarázni, a jelenségre valószínűleg inkább a biotikus pumpa elmélet adhat magyarázatot, amely bevezeti a vizet az Adriai tengerről.
Az erről szóló elméletet két orosz tudós Anasztázia Makarijeva és Viktor Gorskov alkotta meg 2007-ben, akik azt állították, hogy az erdők vízszivattyúként működnek. Elméletük szerint a tengerek felől érkező nedves légtömegek csapadék formájában lehullnak, majd az erdő fái felszívják azt, hogy aztán levelükön keresztül elpárologtassák. Mikor a vízpára a levegőben újra vízzé alakul (felhőképződés), akkor nyomáscsökkenés történik, és ez által olyan szelek jönnek létre, melyek a nedves légtömegeket egyre beljebb viszik a szárazföld belsejébe. Az orosz tudósok ezzel magyarázták, hogy az Amazonas, a Kongó, sőt a Jenyiszej folyók körüli erdőségek miképp vezetik be az esőket több mint ezer kilométerre a szárazföld belsejébe
Ez a körforgás azonban csak addig működik, amíg tart az erdő. Amint eltűnik az összefüggő erdőfelület, a folyamat megakad.
Abban az esetben, hogyha a part menti erdők hiányoznak, a nedvesség néhány száz kilométernél nem képes beljebb hatolni,
és a lehulló csapadék rövid úton visszakerül az óceánokba. Így a szárazföld belső részei kiszáradnak, idővel elsivatagosodnak.
Hipotézisük alátámasztására bemutatták, hogyan váltak a parti erdőségek nélküli területek, mint például Nyugat-Afrika, a kontinens belsejében exponenciálisan szárazabbá. Hasonló módon, Észak-Ausztráliában a parti 1600mm-ről a csapadék mennyisége 200 mm-re zuhan 1500 km-re a szárazföld belsejében. Ezzel szemben azokon a kontinenseken, ahol nagy erdőségek vannak a parttól a belső területek felé, a csapadé mennyisége ugyanolyan erős a szárazföld belsejében, mint a parton, ami arra utal, hogy az erdők segítenek a nedvesség szállításában a szárazföld belseje felé.
Kongóban évente nagyjából 2000 mm eső esik évente a parton, és ugyanannyi hullik a szárazföld belsejében is. Ugyanez igaz az Amazonas-medencére, a szibériai sarkvidékre, és a Mackenzie-folyó medencéjére Észak-Kanadában.
Érdekes volna megvizsgálni, vajon létrehozható-e az Adriai tengertől egy összefüggő erdősáv a Kárpát-medencébe, sőt ez a Balti tengertől sem ártana.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Aki fenntarthatóságról beszél, beszéljen az adósság fenntarthatóságáról is.
„Az Unió soha nem lesz olyan hatékony, mint egy nemzetállam” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Európai vezetők üdvözölték a washingtoni döntést, de most újra rajtuk a nyomás, hogy a nyárra várt orosz támadás réme miatt ismét kisöpörjék a hadiipari padlást.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
