Szerbiában már több mint tíz napja egyáltalán nem vagy csak időszakosan lehet tejet vásárolni. Ezért tejhiányt hirdettek az országban, újra befagyasztották az árát, és megtiltották a kiszállítást is.
A tejhiányra számos magyarázat született: a gazdákat okolták, hogy nem akarják alacsony áron átadni a tejet, egyesek arra mutattak rá, hogy a tejfeldolgozó üzemek inkább külföldön értékesítik, hiszen ott jobb áron tudták eladni, mások a fogyasztás megnövekedésére fogták a tejhiányt, ám a mezőgazdasági termelőknek a legnagyobb gondot a tejfelvásárlók által felkínált ár és a kifizetések üteme okozza.
A tej felvásárlási ára 38 dinár (152 Ft), erre literenként az állam ad még 15 dinár tejprémiumot, ám miután a tejgyárak nem fizetik ki időben, egyre több tejtermelő dönt úgy, hogy felszámolja az állatállományát, ugyanis a takarmány és a fehérjedús tápok egyre drágábbak, az üzemanyagárak folyamatos növekedésével pedig már nem találják a számításaikat a termelésben. Öt liter tejet kell ugyanis adni egy liter üzemanyagért.
A termelők ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a boltokban felmerülő tejhiányt mégsem a termelők okozták, hiszen ők minden reggel leadják a friss tejet a tejgyáraknak.
A tejgyárak érdeke is az lenne, hogy a termelők növeljék az állományaikat és több tejet termeljenek, hiszen a tej nélkül leállhat a termelésük. A tehénállományok csökkentése azonban nem idén alakult ki, hanem már évek óta tart, csakhogy az európai piacon eddig volt elég tej, és a tejgyárak a hiányt külföldi behozatallal pótolták. Erre viszont most nincs lehetőség. Azok a tejgyárak, akik a felhasznált tej jelentős részét külföldről szállították be, most nehézségekkel küzdenek.
Branislav Gulan gazdasági ellemző a Deutche Welle szerbiai újságíróinak adott nyilatkozatában elmondta, hogy csak 2021-ben 100 millió literrel csökkent a tejtermelés Szerbiában. Ő ezt a jelenséget a rossz agrárpolitika számlájára írta, illetve azzal magyarázta, hogy nagyon magas a takarmány ára. Elmondta, hogy több éves probléma a jószágállomány felszámolása, amit az állam is érzékel, és időszakosan próbálja is segíteni a probléma megoldását támogatásokkal, de Gulan szerint ez nem ad hosszú távú megoldást a helyzetre, hiszen
amíg 2002-ben 1,2 millió szarvasmarhával dicsekedhetett az ország, ma csupán egyharmada maradt meg, és a jószágállomány folyamatosan csökken.
Becslések szerint kevesebb mint 400 ezer szarvasmarhát tartanak az országban, a jószágtenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők kiöregednek, a fiatal termelők pedig nem akarnak ezzel az ágazattal foglalkozni. Egyre több az idős gazdaság, ahol 10-nél kevesebb tehenet tartanak.
Aleksandar Vučić szerb államfő a tejhiányért a polgárokat okolta, ugyanis mint a napokban az egyik sajtótájékoztatóján kiemelte: a tejhiány hallatára a polgárok tartalékokat vásároltak, elmélyítve ezzel a lecsökkent tejtermelés okozta állapotokat.
Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter ugyanakkor azt állította, hogy a rövid távú tejhiány azért alakult ki, mert a környező országokban jóval drágább volt a tej, így a feldolgozóknak jövedelmezőbb volt ott eladni, közölte az N1 televízió.
Szerbiában egy liter tej körülbelül 119-139 dinár (404-472 Ft) a boltokban, ám a miniszter szerint a régióban ettől magasabb: 540 és 680 forint. Nedimović hozzátette, hogy Bulgáriának, Észak-Macedóniának, Romániának és Montenegrónak már nincs is tejipara, így csak Szerbia és Bosznia-Hercegovina állít elő kellő mennyiséget a régióban.
Aleksandar Vučić a napokban azt közölte, hogy a tejhiány áthidalása érdekében három hónapon keresztül a belgrádi Imlek vállalat
3000 tonna tejet importál Lengyelországból, a Lactalis pedig 6000 tonnát Csehországból.
A gazdák azonban ezt a döntést a hazai állattenyésztésre mért végső csapásnak tartják.
„A behozatal az egyetlen módja annak, hogy eltussolják a tejhiányt és a felvásárlási ár körüli problémákat. Ez nem más, mint végső csapás az állattenyésztésre" – fogalmazott Dejan Trajković székelykevei gazda, közölte a Beta hírügynökség. Feltette a kérdést: kinek a zsebébe kerül a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej esetében korábban meghatározott 120, és a múlt héten engedélyezett 128,99 dináros hatósági ár közötti különbözet, valamint a 12-ről 5 százalékra csökkentett árréskülönbözet?
Rámutatott, hogy bár növelték a tej kiskereskedelmi árát, a termelők így sem kapnak többet a tejért. A nagy tejgyárak diktálják a felvásárlási árat, és ha ők nem emelnek, a többiek sem fognak. „Ezért kértük az államot hónapokon át, hogy határozza meg a tej védőárát, de mindhiába, azt mondták, nem avatkozhatnak a magánbizniszbe" – mondta Trajković.
A Nagykikinda melletti Nákófalván (Nakovón) gazdálkodó Josip Mačković ugyanakkor rámutatott, hogy a tejbehozatal is azt mutatja, a hazai tejtermelők az állam számára lényegtelenek, nincs rájuk szükség. „Ahelyett, hogy nekik segítenének, importálják a tejet, és a lengyel meg a cseh tejtermelést serkentik" – állapította meg Mačković, hozzátéve, hogy még mindig nem kapta meg a termelői tiltakozások nyomán egy hónapja ígért, csupán egy negyedévre 10-ről 15 dinárra emelt tejprémiumot. Kiemelte,
nem a behozatal a megoldás, hanem nagyobb figyelmet kell fordítani az ágazatra, anélkül az állattenyésztés megsemmisül, és nemcsak tejet, hanem húst is importálni kell majd,
sőt szavai szerint a termőföldet is, ugyanis istállótrágya nélkül nem tud megújulni annak humusztartalma.
A prémiumigénylési adatok szerint Szerbiában mintegy 25.000 állattenyésztő van.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Kelet-Európa ismét süket fülekre talált Brüsszelben, Franciaország viszont megkapta, amit akart.
Már az Egyesült Államok is elismeri, ha nem jönne az EU-ba ukrán csirke, akkor is nőne a gyártók profitja.
A mesterséges intelligencia rengeteg egyéb felhasználási területe mellett forradalmasította az élelmiszer-termelés, -forgalmazás és -fogyasztás módját is.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
