Jelentős változást hozhat a mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása, az önvezető traktoroktól kezdve a precíziós gazdálkodási technikákig terjedő innovációk nemcsak a termelést, hanem a globális élelmiszerbiztonságot is javíthatják.
A mesterséges intelligencia ipari hatásairól szóló tanulmányok eddig leginkább a szolgáltatási szektorban, például a programozásban vagy az egészségügyben végzett munkára és termelésre összpontosítottak. Kevés szó esik a feldolgozóiparról, de még kevesebb a mezőgazdaságra gyakorolt potenciális hatásáról – annak ellenére, hogy a világ összes munkavállalójának mintegy 27 százaléka mezőgazdaságban dolgozik.
Ennél is többen – a föld népességének csaknem a fele – élnek olyan háztartásokban, amelyek részt vesznek valamilyen agrár-élelmiszeripari tevékenységben. Ez egyenlőtlenül oszlik meg: a magas jövedelmű országokban az összes foglalkoztatottnak csupán a 3 százaléka mezőgazdasági, míg ugyanez az arány például Kínában 25, Indiában 43, a közép-afrikai Csádban pedig 75 százalék.
Tehát ahogyan a Makronóm Intézet korábbi elemzéséből is kiderült, hatalmas lehetőségek rejlenek az agrártechnológiában. A precíziós eljárások segítségével a gazdák többet tudnak termeszteni kevesebb erőforrásból.
A népesség 1974 óta megduplázódott, ma pedig már 8 milliárd ember él a bolygón. Bár a népességnövekedés lassult,
a jelenlegi ütemben 15 éven belül elérjük a 9 milliárdot. Ennyi éhes szájat pedig nem egyszerű etetni.
Nagy nyomás helyeződik a gazdákra, hiszen nagyon sok tudás birtokában kell lenniük. A kártevők önmagukban a világ terméseinek akár 40 százalékát is elpusztítják évente, emellett a gazdáknak ma már több élelmiszert kell termelniük, miközben kevesebb energiát és vizet használnak. Az urbanizáció és a generációváltás miatt a mezőgazdaságban évek óta munkaerőhiány van világszerte, így a gazdáknak nem csupán kevesebb erőforrásból kell dolgozniuk, de munkaerőre is aligha támaszkodhatnak. A sikeres mezőgazdaság tehát még soha nem függött ennyire a technológiától.
Az autonóm agrárágazat viszont – a gazdák örömére – fellendülőben van. A mesterséges intelligenciát többféleképp is használják a mezőgazdasági üzemekben, például önvezető traktorok, kombájnok, terményellenőrző robotok és autonóm permetezőgépek is megtalálhatók a repertoárjukban. A beltéri termesztéssel foglalkozó cégek szintén mesterséges intelligenciát és számítógépes megfigyelést használnak, amely begyűjti a terményekre vonatkozó adatokat és biztosítja a megfelelő környezetet a növények számára: például pótolja a hiányzó tápanyagokat a földből, beállítja a páratartalmat és szabályozza fényeket. A Blue River Technology szintén mesterséges intelligenciát használ a növények és a gyomok megkülönböztetésére, így az utóbbiak célzottan irthatóak. Ez az eljárás csökkenti az emberi munkaerő hiányát és csökkentheti a költségeket is.
Az élelmiszer-termelés és -betakarítás nem az egyetlen MI-kompatibilis terület. Az ENSZ szerint a becslések azt mutatják, hogy a világ teljes élelmiszer-termelésének 17 százalékát elpazarolják – ez a mennyiség a globális élelmiszerrendszer teljes energiafelhasználásának a 38 százalékát teszi ki.
Tehát ha az élelmiszert kidobjuk, például kenyér esetén nem csupán a búzát dobjuk a szemetesbe, de a termeléshez felhasznált erőforrásokat is – pedig így is kevés van belőle.
Azonban az élelmiszer-hulladék csökkentését is segítheti a modern technológia. Egy Ida nevű francia startup például szupermarketekkel és élelmiszerboltokkal kíván együttműködni és optimalizálni a rendeléseiket.
A kifejezetten mezőgazdasági célokra kifejlesztett drónok szintén nagy segítséget jelentenek a gazdáknak. India már jó ideje használja ezeket az eszközöket, többek között a munkaerőhiány miatt. Egy helyi gazda azzal indokolta a munkások hiányát, hogy a legtöbben irodákban dolgoznak inkább, és nem szeretnék bepiszkolni a kezüket.
Ám mindezt nem bánják, hiszen a tapasztalatok alapján a drónok költséghatékonyabbak és sokkal gyorsabbak bizonyos feladatokban, mint az emberi munkaerő. Az Indiában használt drónok nagy felbontású kamerával pásztázzák végig a területeket, majd mesterséges intelligenciával feldolgozzák a képkockákat, amely könnyen és gyorsan eldöntheti, hogy hol és mennyi műtrágyára van szükség, hol ütötte fel a fejét valamilyen fertőzés vagy betegség, vagy hogy hol van szükség több vagy éppen kevesebb vízre.
Ezek az eszközök nemcsak a növények termesztésében, de az állattartási feladatokban is részt vehetnek. Segítségükkel meg lehet figyelni az állatállományt, a területüket körülvevő kerítéseket, az általuk használt legelőket, valamint a területre potenciálisan fenyegetést jelentő vadállatokat és azok mozgását.
A technológia adta lehetőségekkel tehát a gazdák jobb döntéseket tudnak hozni és az erőforrásaikat hatékonyabban használhatják ki: például kevesebb vizet használnak az öntözőrendszerekhez, valamint a nitrátok környezetbe jutását is csökkenthetik, mindezek pedig nagymértékben segítik azt, hogy a mezőgazdaság környezetbarátabb legyen.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
A Fidesz és a KDNP EP-képviselői nemet mondtak a javaslatra.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Már novemberben elkezdődtek a tárgyalások, de a görögök nem lelkesednek az ötletért.
A fővárosi fideszesek kampányát segítette szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
