A kriptoháttérrel támogatott, globálisnak szánt biometrikus személyazonosítást megoldani hivatott hálózat azt ígéri, hogy felforgatja a pénzügyeket, a kormányzást és magát a demokráciát is. Ugyanakkor a Worldcoin szabályozási, technikai és gyakorlati kihívásokkal néz szembe, amelyek közül a fogadókészség hiánya lehet a legnagyobb akadály.
A GIS Reports elemzése szerint amikor a Worldcoin, a biometrikus kriptopénzprojekt az idén július 24-én elindult, a legtöbb nyugati országban inkább kritika és aggodalom fogadta, hiszen egy ilyen, központilag ellenőrizetlen projektben könnyen sérülhetnek a személyiségi jogok. Jó néhány feltörekvő gazdaságban azonban az uralkodó hangulat a megkönnyebbülés volt. Ugyanis itt él az a 2,3 millió ember, akik már eladták az íriszeiket a cégnek. Végül megkapják a nekik ígért 25 Worldcoint, még akkor is, ha ezek sokkal kevesebbet érnek, mint ahogy remélték.
A Worldcoin legillusztrisabb társalapítója is elégedettnek mutatkozott a várva várt bevezetéssel, az új projektje által kiváltott globális vita ellenére. Sam Altman, a ChatGPT által híressé vált OpenAI vezérigazgatója már korábban is kivívta a haragot legutóbbi úttörő és ambiciózus projektje miatt, amely gyakorlatilag a mesterséges intelligenciát hozta be a mainstreambe. A Worldcoinnal még magasabbra tör: egy univerzális biometrikus személyazonossági hálózaton keresztül igyekszik újradefiniálni a globális pénzügyi rendszert.
Ez egy háromágú technológia, az első ága a World ID, amely a cég prezentációjának a középpontjában áll. Ez egy „személyazonosságot igazoló” elem, amely a projekt úgynevezett Orb eszközén keresztül működik.
Ez az ötezer dolláros különleges ketyere másodpercek alatt beolvassa az egyén íriszét, és létrehoz egy egyedi azonosító kódot, az IrisCode-ot.
A vállalat szerint az íriszszkennelést később törlik, és a kódot nem kapcsolják semmilyen személyes adathoz. Egyetlen célja, hogy biztosítsa, hogy egy emberhez minden esetben csak egyetlen világazonosító, azaz WorldID tartozzon. Minden egyes World ID felkerül a Worldcoin blokkláncra, így a felhasználók minden más adatuk megosztása nélkül, ezzel az új, a saját retinájukon alapuló, meghamisíthatatlan azonosítójukkal, férhetnek hozzá bármilyen, ezt a technológiát adaptáló online szolgáltatáshoz.
A második ág az úgynevezett World App, ami lényegében egy pénztárca, amely Worldcoin-tokeneket (valamint más digitális eszközöket és akár fiat valutákat is) tárol. Elsődlegesen azonban a felhasználók hitelesítő adatainak a tárolására szolgál, és egyfajta útlevélként hivatott működni a harmadik féltől származó alkalmazások számára.
Végül pedig ott van maga a Worldcoin (WLD), a kriptopénz, amely elvileg ezt a szép új világot fogja megteremteni. A Worldcoin szabályzata, azaz fehér könyve szerint a következő 15 évben 10 milliárd WLD-t fix összegben bocsátanak majd ki. Mintegy 43 milliót már kiosztottak az ellenőrzött World App-felhasználóknak, 100 milliót pedig az árjegyzőknek.
Ahogy Sam Altman az X közösségimédia-platformon fogalmazott:
„a cél egyszerű: egy globális pénzügyi és személyazonossági hálózat, amely a személyazonosság igazolásán alapul. Ez különösen fontosnak tűnik a mesterséges intelligencia korszakában. Remélem, hogy a Worldcoin hozzájárulhat a párbeszédhez arról, hogyan osztozunk a hozzáférésen, az előnyökön és a jövőbeli MI-rendszerek irányításán”.
Ez elég egyszerűen hangzik, bár kissé ironikusan, mivel Altman új cége úgy tűnik, hogy egy olyan probléma megoldását ígéri, amelyet előző vállalkozása, az OpenAI sokkal sürgetőbbé tett.
Ez azonban nem mindig volt a kinyilvánított küldetés. Kezdetben a Worldcoint úgy adták el, hogy a bolygó minden embere számára pénzeszközöket osztanak szét, megteremtve ezzel a globális egyetemes alapjövedelem (UBI) infrastruktúráját. Egy Forbes-jelentés szerint Altman a következőképpen írta le eredeti elképzelését az alkalmazottaknak: „A központi intézményeink, a legerősebb kormányok vagy egyre kevésbé lesznek erősek, vagy egyre rosszabbak lesznek. Úgy gondoltam, hogy érdekes lenne megnézni, hogy [milyen lenne] egy kísérletet lefuttatni arra, hogy egy technológia mennyire képes megvalósítani néhány olyan célt, amelyet korábban a nemzetállamok végeztek”.
A mai napig nincs egyértelmű válasz a „Mire való a Worldcoin?” kérdésre, de a lehetséges felhasználási területek között szerepelnek „a pénzügyi tranzakciók, a szavazás, a kriptoküldés a levegőben, az átutalások és a weboldal-bejelentkezések”. Amit a cég világossá tett, az az, hogy azt szeretné, ha kormányok és vállalatok használnák a rendszerét.
Az egyik legnyilvánvalóbb aggodalom a magánélet védelme. Az MIT Technology Review alapos vizsgálata megállapította, hogy „a vállalat képviselői megtévesztő marketinggyakorlatokat alkalmaztak, több személyes adatot gyűjtöttek, mint amennyit elismertek és elmulasztották a megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezés megszerzését”.
Franciaország, Németország, Argentína és az Egyesült Királyság hatóságai már vizsgálatot is indítottak.
A Worldcoin nem indult el az Egyesült Államokban, valószínűleg hasonló szabályozási hevületre számítva.
Bár a vállalat megvédte az adatgyűjtési és -tárolási gyakorlatát, és hevesen bizonygatta a felhasználók magánéletének védelmét, a legtöbb átlagpolgár számára továbbra is nehéz megemészteni azt a gondolatot, hogy egyetlen magánvállalkozás tömegesen gyűjti az emberek biometrikus adatait. A kriptopénzek tipikus korai alkalmazói, a kriptobefektetők körében is népszerűtlen, mivel ez nyilvánvalóan ellentmond a kriptovaluták központi ethoszának – az anonimitás és a decentralizáció alapelveinek, amelyekre a bitcoin és társai épültek.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a Worldcoin a globális déli országokat választotta tesztpiacául, az egész projektet a technológiai gyarmatosítás kellemetlen érzésével fertőzte meg.
Az olyan javaslatokat, mint az „ingyenes készpénz az íriszszkennelésért”, amelyet olyanoknak ajánlottak fel, akiknek nagy szükségük van a pénzre, és akik esetleg nincsenek abban a helyzetben, hogy széleskörűen tájékozódjanak, mielőtt a beleegyezésüket adják, sok kritikus kizsákmányolónak tartotta.
Vannak gyakorlati kérdések is. Tavaly felfedeztek egy olyan exploitot, amely lehetővé tette az Orb üzemeltetői számára, hogy több World ID-t hozzanak létre ugyanannak az embernek, ami rendkívül vonzó volt a vállalat „cash for scans” modelljének köszönhetően. Bár ezt a kiskaput mostanra bezárták, megerősített jelentések szerint a kenyai üzemeltetők használták. Kenyában is – ahol sokakat csábított a kártérítés ígérete, és sokan özönlöttek a Worldcoin által az országban állomásozó számos Orb szkennerhez – a felhasználókat csalók vették célba, akik kihasználták a bonyolult készpénzfelvételi folyamatot, és meggyőzték őket, hogy a piaci árnál jóval olcsóbban adják el a tokenjeiket. Augusztus elején a kormány végül közbelépett, és felfüggesztette az összes adatgyűjtési műveletet, valamint razziát tartott a Worldcoin egyik nairobi raktárában.
A vállalat számára azonban a legaggasztóbb probléma a mai napig az ellenőrzési folyamat megbízhatóságával kapcsolatos szkepticizmus. Olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek szerint több Orb-t is feltörték hackerek, akik ellopták az üzemeltetők bejelentkezési adatait, majd eladták azokat a dark weben. A World ID-knek kialakulóban van a feketepiaca. A fejlődő országokból származó legális felhasználók már most eladják azonosítóikat olyan országok vevőinek, mint Kína, ahol a Worldcoin nem elérhető, vagy egyszerűen azoknak, akik a rendszerhez a magánéletük veszélyeztetése nélkül szeretnének hozzáférni. Ez azzal fenyeget, hogy a Worldcoin teljes létjogosultságát megsemmisíti, mivel komolyan aláássa annak egyedülálló „személyazonosság igazolására” vonatkozó értéktételét.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Akik olyannyira vágytak a repülő taxik megjelenésére, most megint el kell tolniuk a nagy esemény dátumát: 2024-es párizsi olimpiai játékokon valószínűleg az ilyen bérjárművek aligha fognak repkedni. Továbbra is hiányoznak az európai biztonsági engedélyek ahhoz, hogy az egyik sporteseményről a másikra utazhassunk légi taxival.
Az amerikai sajtó is figyelemmel kísérte a magyarországi CPAC Hungaryt.
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
