Kedvező esetben kismértékben, 3 százalék fölött nőhet 2024-ben a magyar GDP, ha javulnak a német gazdaság kilátásai és nem következik be újabb kedvezőtlen fordulat a külső környezetben, mint amilyen a koronavírus-járvány, az ellátási nehézségek vagy az orosz–ukrán háború volt – véli a Makronóm Intézet elemzője a friss KSH-adatokat értékelve.
2024. március 05. 11:08
8 p
1
8
35
Mentés
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A második becslésben a KSH némiképp felfelé korrigálta az első előrejelzés adatait. A változtatás a negyedéves alapú indexet nem érintette, azonban az éves bővülés kismértékben magasabb lett, 0,5 százalék, ennek köszönhetően a 2023-as évi gazdasági visszaesés is kismértékben alacsonyabb, 0,7 százalék volt, mint azt a statisztikai hivatal az első becslésben közölte. Az ilyen jellegű korrekciók teljes mértékben megszokottak, még ha az elmúlt években ritkábban is változott a fő adat az első és a második prognózis között. Ezzel együtt is a negyedik negyedéves teljesítmény rosszabbul alakult, mint az elemzői – egyébként meglehetősen optimista – várakozások.
Hoztuk az EU-s átlagot, javult a fogyasztás, nőttek a beruházások
A magyar gazdaság teljesítménye így a negyedik negyedévben összességében megfelelt az uniós átlagnak, az előzetes adatok alapján negyedéves bázison 6 tagország is visszaesést könyvelhetett el, miközben az éves ütem 10 tagállamban is kedvezőtlenebb volt, mint hazánkban.
Felhasználási oldalról a fogyasztás a negyedik negyedévben már kedvezőbb képet mutatott, a háztartások tényleges fogyasztási kiadásai negyedéves alapon egy százalékkal nőttek, ami a reálbérek emelkedésének tudható be. De kedvezően alakultak a beruházások is, a bruttó állóeszköz-felhalmozás szintén egyszázalékos emelkedést mutatott az előző negyedévhez képest, amelyben a jegybanki kamatcsökkentések és az év végén élénkülő hitelezés szerepét kell kiemelni.
A két terület emelkedését ugyanakkor ellensúlyozta a közösségi fogyasztás visszaesése és a készletváltozás. Az export jelentősen, 2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez viszonyítva, elsősorban a termékek kivitelében, amelyben
a német gazdaság mint legfontosabb felvevőpiacunk nehézségei játszottak szerepet – itt a nettó exportra gyakorolt hatást enyhítette, hogy az import is visszaesett.
A negyedik negyedévben az éves adatokban is azt láthatjuk, hogy a fogyasztás már emelkedett, és ez az exportnál jobban visszaeső importtal kiegészülve ellensúlyozni tudta a beruházások negatív teljesítményét.
Termelési oldalról nézve is azt láthatjuk, hogy az ipar és az építőipar teljesítménye a negyedik negyedévben negyedéves bázison csökkent, 1,9, illetve 1,6 százalékkal. Ebben a kedvezőtlen külső környezet iparra gyakorolt hatása, a gazdasági bizonytalanság, illetőleg a továbbra is magas kamatkörnyezet miatt elmaradó beruházások játszottak szerepet. Ezt viszont
a mezőgazdasági teljesítmény 4,2 százalékos növekedése és a szolgáltatások 1,5 százalékos bővülése ellensúlyozni tudta negyedéves bázison.
Utóbbi ágazatok tehát profitálni tudtak a fogyasztás bővüléséből az év utolsó 3 hónapjában. Az éves adatok felhasználási oldalról is azt mutatják, hogy az ipar és az építőipar nagyobb, 5 százalékot meghaladó csökkenését a mezőgazdaság alacsony bázis miatti kiugró teljesítménye, valamint a szolgáltatások kisebb mértékű visszaesése ellensúlyozni tudta.
Idén akár 3 százalék felett is lehet a növekedés
A gazdaság az idei év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet. Kedvező esetben kismértékben afölött, amennyiben javulnak a német gazdaság kilátásai, és nem következik be újabb kedvezőtlen fordulat a külső környezetben, mint amilyen az elmúlt években a koronavírus-járvány, az ellátási nehézségek vagy az orosz–ukrán háború volt.
A kedvezőbb külső környezet az exporton keresztül a hazai ipari termelésnek is lökést adna, és ez amellett, hogy a tovagyűrűző hatások révén más ágazatok tevékenységére is kihat, javítaná a vállalatok beruházási hajlandóságát is.
A gazdasági kilátások javulása emellett segítené az óvatossági motívum oldódását is, ezen a téren a reálbérek érdemi emelkedése a lassuló infláció nyomán jövedelmi oldalról már mérsékli a bizonytalanságot. Fontos, hogy a gazdasági szereplők előre tekintve is kedvezőbbnek lássák saját maguk és a gazdaság helyzetét, ami így a háztartások oldalán fogyasztásra, míg a vállalatok esetén beruházásra, bővítésre ösztönözne.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A sarkkörök és a hideg égövek világát idéző állatbemutató Magyarország történetének legnagyobb vidéki állatkerti beruházása. Gajdos László igazgató szerint egyedülálló látványosság jött létre nem csak Magyarországon, hanem Európában is. Kovács Ferenc polgármester úgy véli, már nem lecsúszó város a szabolcsi vármegyeszékhely.
A címvédő és háromszoros világbajnok holland versenyző mindenkit megvert az F1-es Emilia Romagna Nagydíj szombati időmérő edzésén, így a vasárnapi futamot ő indulhat az élről.
Századjára is:
Az állami költés része a GDP-nek.
Ha az állam nagyobb GDP-t akar, egyszerűen költekezik hitelből.
A GDP költés. Lehetetlen jólétbe költeni magad.
A GDP-ből ki kell vonni az inflációt, az államkassza hiányt, és csak akkor ér valamit.
Úgy pedig siralmas.