A piac, ami közösséget teremt

Elérkezett a nagy nap: április 15-én debütált a Tokaj-Hegyalja Piac, ami a tervek szerint havonta, minden hónap második vasárnapján hozná össze a zempléni termelőket és potenciális vásárlóikat a 37-es út mellett, a Sárga Borház környékén. Az első alkalom a látogatók száma alapján hatalmas siker: délelőtt tizenegykor már parkolóhelyet is alig lehetett találni - nem kevesen már száz méterrel arrébb, a Kapi-dűlő felé vezető szőlőutak mellett tették le autójukat.

A Tokaj-Hegyalja Piac több, mint egy átlagos piac. A cél itt nem elsősorban az, hogy a termelők eladhassák portékájukat. Persze fontos szempont az is, hogy a zempléni-hegyaljai méhészek, sajtkészítők, kosárfonók, fazekasok, lekvárfőzők, kádárok, kolbásztöltők, szalonnakészítők, gyöngyfűzők, perecesek, nemezesek és ruhaszövők is közelebb kerüljenek vásárlóikhoz, de a hangsúly itt sokkal inkább a közösségteremtésen volt - már eleve a helyszínválasztás is szimbolikus.

Két óra délelőtti piacozás és beszélgetés alapján úgy tűnt, hogy nincs olyan tokaj-hegyaljai tanár, szakács, borász, újságíró, vagy csak szimplán érdeklődő ember, aki ne érezte volna úgy, hogy itt a helye. A Tokaj-Hegyalja Piac ugyanis az egyik legjobb alkalom arra, hogy a borvidék bemutatkozzon és jó képet fessen magáról az idelátogatóknak.

A vendégek ugyanis egy olyan ideális-idilli képet kaphattak a borvidékről erre a pár órára, ami egyébként egyáltalán nem megvalósíthatatlan Hegyalján. Azt láthatták, hogy itt a borászok mellett pékek, sajtkészítők, kézművesek, kádárok, zenészek kínálják termékeiket, közben pedig rengeteget beszélgetnek nemcsak leendő törzsvásárlóikkal, hanem egymással is.

Ha valakit annyira nem hoz izgalomba, hogyan élnek és mi foglalkoztatja a helybélieket, rengeteg dolgot választhatott programként a piacozás mellé. A Sárga borház emeletén tíz borászat - köztük Demeter Zoltán, a Béres pincészet, a Sauska Tokaj vagy a nemrég fontos építészeti díjat elnyert Füleky - kínálta furmintját, a pohárral mászkáló vendégek előfordulásának gyakorisága alapján ez sokaknak tetszett. A Disznókő birtoklátogatásra invitálta az embereket: nemcsak a Szépkilátóba lehetett felgyalogolni és körülnézni Szerencs gyárkéményeitől a tokaji Kopasz-hegyig, hanem a szőlőfeldolgozás és borkészítés technikájában is el lehetett merülni.

Ez pedig fontos volt, hiszen a piac - talán a rengeteg érdeklődő, talán a még nem annyira kialakult árus- és áruválaszték miatt - az olyan igazi, piacos bevásárlásra kevésbé volt alkalmas, mint nézelődésre, sétálásra és beszélgetésre. De hát még előttünk van a nagy zöldség-gyümölcs szezon, amikor a kezdeményezés igazán bebizonyíthatja, hogy nemcsak kiváló közösségépítő erő, hanem kiváló piac is.

Süteményes nénik és bácsik, hatalmas parasztkenyerekkel érkező pékek, szörpök és befőttek, házi tejföl, tej, tejszín, friss házi krémek - ezeket reméljük a következő alkalmakra. És ha a piac nem férne el a Sárga borház udvarába - most pont elfért -, az sem rossz opció, ha minden hónapban más és más hegyaljai településre látogat el a rendezvény: Tállyán például van egy hatalmas piactér. Így minden alkalommal egy újabb tokaj-hegyaljai település tudna bemutatkozni mind a helybelieknek, mind a turistáknak.

A fényképeket Homoky Dorottya készítette.