Szőlőtermelés eladásra

2013. augusztus 26. 15:45

Nem igazán képzelhető el vásárolt szőlőre alapozva a borászkodás. Égető szükség lenne egy, a minőségi borszőlő termelést leíró technológiára azoknak, akik ezzel foglalkoznak.

2013. augusztus 26. 15:45
Pflanzner Sándor
Szőlőművelés

„Ezután furmintra kezdtem vadászni. Találtam is egy termelőt, aki kifejezetten eladásra termel. Augusztus közepén hívtam fel, hogy szeretnék venni lábon 500 tőkényi furmintot. A feltételek több mint zavarba ejtőek voltak: igen, de nem csinálhatunk (az én embereim) terméskorlátozást. De állítólag ők beállították a termést, 6 vessző, vesszőnként 2 fürt, az pont annyi, amennyit én is akarnék, max. 12 fürt. Elmentem megnézni a szőlőt. A sorok köze példásan rendben tartva, tényleg nagyon szép talajmunka.

Ugyanakkor a szőlőn az összes másodvirágzásból származó Szent Márton fürt fenthagyva, és így nem hogy kettő, de inkább 3-5 fürt sorakozott a 6 vesszőn. A leveleken furcsa elváltozás: az erek mentén határozott szélű, 200 forintosnyi barnás beszáradások. Szőlőorbánc. Végül nem vettem meg a furmintot, nem a növényvédelmi probléma miatt (bár most kell permeteznie nem akármilyen szerrel ilyen komoly fertőzésre, ami az én mércém szerint már nem megengedhető a borban), hanem azért, mert ha november végéig a tőkén aszalnám, akkor se érne be nekem megfelelően ez a szőlő.

Nem tudom, mennyire általános az, amit leírtam. De ez a tapasztalat azt mondatja velem, hogy nem igazán képzelhető el vásárolt szőlőre alapozva a borászkodás, valamint égető szükség lenne egy, a minőségi borszőlő termelést leíró technológiára azoknak, akik ezzel foglalkoznak.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Autofocus
2013. szeptember 05. 13:39
Na látja RAMBO mester, ebben igaza van 1000 %-ban. Ahogy mondják, "a szőlőt a pincében már csak elrontani lehet" na de mirt vállalná fel egyetlen borász is hogy más zsákbamacskájából kelljen kihoznia a legtöbbet és a végén a saját nevét adni hozzá? Amit Ön akar, azt úgy hívják hogy mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszer, és Magyarországon: kincs, ami nincs. Pedig igény volna rá! Kérdezze csak meg a gasztropápát, Molnár B. Tamást, és az egész tetszhalálából éledező minőségi gasztronómiát, akiknek az a legnagyob bajuk hogy képtelenek kiszámítható, kompromisszummentes alapanyagokat vásárolni Magyarországon. Így lesz a szakácsból muszáj-sertéstartó, burgonyatermesztő, stb, holott, ha lenne olyan kölcsönösen ellenőrizhető és ellenőrzött minőségbíztosítási rendszer ami már az ipar és a szolgáltatási szektorban működik, csukott szemmel át lehetne venni a termelőtől a cuccot. Persze, ezzel nem akarom azt mondani hogy a borászatban is ez a szent grál, de tény, hogy aki nem, vagy nem csak a saját kis pár hektárján babusgatja szívét-lelkét palackba zárva a szőlőtől a pohárig saját kis kézműves borát, annak nagy segítség lenne egy ilyen rendszer. Hajrá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!