Reggeli: héttől a Lánchídnál

„Lesz max kétszáz attending, amiből eljönnek harmincan” — ez a mondat körülbelül két hete hangzott el, amikor a Drunken Kitchen blog szerzői - Barta Móni, Bánlaki Stella, Budavári Dóra, Homoky Dorottya és Máté Csaba - még csak azt tervezgették, mit és hogyan csinálnának a Duna partján, a Lánchíd pesti hídfőjénél. A tervük az volt, hogy a blog koncepciójához passzoló, azaz valamilyen alkoholt tartalmazó reggeli ételekből baráti pikniket tartanak, feldobva kicsit a péntek reggeli rutint.

Azzal egyáltalán nem számoltak, hogy a Facebook-esemény szárnyra kel, és már a közös reggeli meghirdetésének napján eléri az ezer részvétét biztosra ígérő felhasználót. Így arra kértek mindenkit, hozzon magával saját ételt is, vizet, szemeteszacskót: ennyi embert jóllakatni egyrészt költséges, másrészt egy hobbiblognak nem is ez a célja. Ahogy nőtt a facebookos résztvevők száma, egyre több támogató csatlakozott a kezdeményezéshez: jött menő kávé a Spájz a Szájbantól, kenyér és péksütemény, friss zöldségek, szörpök, lekvárok és pálinkák, sőt még bringaszervíz is kitelepült a piknikre.

A baráti piknik tágabb értelemben véve össze is jött: habár 3300-an egész biztosan nem voltak ott, ötszázan (de ez csak az én tippem) lazán eljöttek, hogy munkaidő előtt megkóstolják a furmintos-medvehagymás kalácsot, a Jägermeisterrel tuningolt csirkemájkrémet (sok-sok zsírral), pálinkát és esetleg egy kóstolónyi ötputtonyos aszút, frissen a hordóból. Többen, néhol komplett baráti társaságok és munkatársak saját készítésű dolgokkal érkeztek és ültek ki egy plédre. Készítettek egy szelfit, utána szépen megették, amit hoztak, meg amit a Drunken Kitchen asztalán találtak, összecsomagolták a maradékot, kidobták a szemetet, majd elindultak a munkába.

A Drunken Kitchen mostantól havi rendszerességgel tart ehhez hasonló reggelit.