Kiderült, miért térnek haza tömegével a háború kitörésekor otthonukat elhagyó oroszok
Féltek a sorozástól, ezért majd' egymillióan menekültek külföldre.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megindokolta, hogy miért nem lehetnek ott az ünnepségen az adott ország sportolói Párizsban.
„Nem vesznek részt a küldöttségek felvonulásán, mivel egyéni sportolókról van szó. De a lehetőség biztosítva lesz számukra, hogy megtapasztalják az eseményt” – közölte a NOB a végrehajtó bizottság ülését követően. A tervek szerint a megnyitón 180 hajó szállítja majd a delegációkat a Szajna mintegy hat kilométeres szakaszán az Austerlitz-hídtól az Eiffel-toronyig. A flottából 94 viszi majd a sportolókat, 86 jármű pedig a biztonsági és műszaki csapatok számára lesz fenntartva.
A NOB azt is közölte, hogy azokat a sportolókat, akik kvalifikálják magukat, egy háromtagú bizottság vizsgálja meg, hogy megfelelnek-e az oroszok és a fehéroroszok számára megállapított alkalmassági feltételeknek, ugyanis nem vehetnek részt olyan sportolók, akik aktívan támogatják az ukrajnai háborút.
Jelen állás szerint 36 orosz és 22 fehérorosz sportoló indul Párizsban. Ez a szám persze még változhat.
Annyian azonban biztosan nem lesznek, mint az előző, tokiói játékokon, amikor 330 fős volt az orosz csapat, míg Fehéroroszországot 104 sportoló képviselte. Az oroszok és fehéroroszok részvétele az olimpia megnyitóján azután került napirendre, hogy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) két hete már döntött az ügyben, ugyanis a hivatalosan semleges színekben induló sportolók nem vonulhatnak fel a megnyitón és nem lesz zászlóvivőjük a záróünnepségen.
Az IPC azt is közölte, hogy nem rögzíti az éremtáblázaton a két ország sportolóinak eredményeit, ha pedig az érintettek közül valaki aranyérmet nyer, a paralimpiai himnuszt játsszák majd el a tiszteletére.
A párizsi olimpia július 26-tól augusztus 11-ig tart, míg a paralimpiát augusztus 28. és szeptember 4. között rendezik a francia fővárosban.
Az olimpiai Team Hungary a férfi kézilabda válogatott vasárnapi kvótaszerzésével 17 fővel (14 + 3 becserélhető tartalék), már 113 sportolót számlál, de ez remélhetőleg tovább fog emelkedni a nyárig.
De visszatérve az oroszok és fehéroroszok helyzetére, ez a mostani sajnos már a sokadik alkalom, hogy a politika beleszól a sportolók életébe. Az 1956-os melbourne-i olimpia volt az első, amikor egyes országok bojkottálták a rendezvényt. Hollandia, Spanyolország és Svájc a magyar forradalom szovjetek általi vérbefojtása miatt utasította el a részvételt, míg Kambodzsa, Egyiptom, Irak és Libanon a szuezi válság okán. 1972-ben és 1976-ban számos afrikai ország fenyegette a NOB-ot bojkottal azért, hogy vonják meg a részvétel jogát Dél-Afrikától, Rodéziától és Új-Zélandtól. A NOB beleegyezett az első két feltételbe, de elutasította Új-Zéland eltiltását 1976-ban, mert a bojkott az óceániai országot csak egy új-zélandi rögbicsapat dél-afrikai turnéja miatt büntette volna. Összesen 22 ország (Guyana volt az egyetlen nem afrikai állam) bojkottálta a montreali nyári játékokat, amiért Új-Zélandot nem zárták ki.
Szintén ezen az olimpián, 1976-ban a Kínai Népköztársaság nyomása miatt Kanada nem engedélyezte a Kínai Köztársaság, vagyis Tajvan számára a részvételt a montreali nyári olimpiai játékokon Kínai Köztársaság néven. Született egy kompromisszumos javaslat, miszerint Tajvan részt vehetne az olimpián a Kínai Népköztársaság zászlaja és himnusza alatt, de Tajvan elutasította ezt a lehetőséget, és legközelebb csak 1984-ben szerepelt az olimpiai játékokon Kínai Taipei néven, egy különleges zászlóval.
Az egyik legnagyobb olimpiai bojkott 1980-ban az Egyesült Államok kezdeményezésére született. A Szovjetunió afganisztáni bevonulására hivatkozva hatvanöt ország maradt távol a moszkvai olimpiától. Válaszul 1984-ben a Szovjetunió és Románia kivételével a KGST-országok nem indultak a Los Angeles-i olimpián. A döntés számos magyar sportoló pályafutását törte ketté.
A Magyar Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke, Gyulay Zsolt szerint a bojkottok sohasem érték el a céljukat, csak a sportolókat büntették. „Személyes érintettségem okán is beszélhetek a bojkottról, 1984-ben Dunavarsányban készültem Los Angelesre, nagyon utaztam volna, akárcsak a főtitkárunk, Fábián Laci, aki valószínűleg nyert is volna. Én tudtam, hogy megyek még olimpiára, de Vaskuti István ott sírt mellettem, a románok és a jugoszlávok meg kimentek…” – mondta a kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok korábbi kajakozó.