Míg 1913-1916 között átlagosan évi 2 millió hektoliter bort exportálunk, 1920-21-re ez a szám durván a tizedére esett vissza.
„Magyarországot sújtotta talán legkeményebben az új status quo, Trianon után elveszítve országunk 2/3-át és lakosságunk több mint felét. A trianoni sokk, a háborús vereség, a szétesett piacok, az ellenségesen viselkedő szomszédos államok, menekültek százezrei, s a gazdasági összeomlás nem kímélt semmit és senkit. Az 1913-as utolsó békeév gazdasági mutatói évtizedekig csak az álmok világában éltek. Így történt ez a mezőgazdaság és a bortermelés területén is. A korábbi szőlőterületek harmada elveszett, de ami súlyosabb veszteség volt a belföldi piac 60, a külső piacok közel 90%-a eltűnt. Míg 1913-1916 között átlagosan évi 2 millió hektoliter bort exportálunk, 1920-21-re ez a szám durván a tizedére esett vissza. Az eladatlan készletek miatt a bor ára zuhanni kezdett, a termelők ezrei hagytak fel korábbi gyümölcsöző tevékenységükkel. összefoglalva, a korábbi virágkor után borászatunk súlyos csapást elszenvedve a létéért küzdött.
A reménytelennek tűnő helyzetben nem maradt más választás, újra fel kellett építeni a magyar borászatot, s megpróbálni legalább részben visszaszerezni a hagyományos német borpiacokat. Ez évben hunyt el a magyar szőlőnemesítők legnagyobbjának tartott Mathiász János, akinek komoly tevékenysége nemzetközi hírnevet szerzett a magyar szőlész-borász társadalomnak. Általa létrehozott fajták mindenütt megjelentek a világ szőlőskertjeiben. Több mint 3000 fajtával kísérletezett, de a legismertebb fajtái mindenütt elterjedtek a világban. Nevéhez fűződik sok mellett a Cegléd szépe, Erzsébet királyné emléke, Ezeréves Magyarország emléke, Kecskemét virága, Mathiász Jánosné muskotály, Szőlőskertek királynője, Szauter Gusztávné muskotály. Legismertebb nemesítése pedig a ma is közkedvelt Csabagyöngye szőlő - mely manapság is vitára ad okot nemesítőjét illetően.”
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
