A „hülyéskedés” egy másik napirendi pont volt...

2013. május 28. 21:29

Nem a kormány tervei ellen küzdök (időnként csak küszködök), hanem azért, hogy megteremtődjenek a vidéken való megmaradás feltételei.

2013. május 28. 21:29

A „hülyéskedés” az egy másik napirendi pont volt ma a parlamentben. A földforgalmi törvény vonatkozásában nem a Kormányterveiu ellen küzdök (időnként csak küszködök), hanem azért, hogy megteremtődjenek a vidéken való megmaradás feltételei, vagyis a természeti erőforrások felett ne a puszta tőkeérdek, hanem a helyi közösségek rendelkezzenek. A mai részletes vita azt mutatta, hogy a Mezőgazdasági Bizottság módosító javaslata már érzékelhető módon javított a Helyi Földbizottságok hatáskörén. Ugyanakkor, ha valóban szűrni akarjuk az illegális jogügyleteket, a külföldiek földhöz jutását, továbbá a nagybirtokok terjeszkedését, akkor a földbizottságok jogosítványát az adás-vételi jogügyletek mellett ki kell terjeszteni a haszonbérleti szerződések megkötésének ellenőrzésére is. Továbbá az is fontos, hogy a földbizottság tagjai valóban csak a helyben, életvitelszerűen élő és gazdálkodó földművesek lehessenek.

Ugyancsak pozitív elmozdulásnak tekinthető, hogy a földszerzés esetében az adott településen élők már elsőbbséget élvezhetnek a 20 kilóméteres körzetben élők és gazdálkodók előtt. Ezek voltak a jó hírek, s most következzenek az aggodalomra okot adók. Haszonbérletek elnyerése során elsőbbséget kapnak – a helyi gazdákkal szemben is – az állattartó telepet üzemeltető mezőgazdasági vállalkozások. A katasztrofálisan visszaesett állattartás egyik problémája viszont épp az, hogy e tevékenység nagy része koncentrált, intenzív állattartó telepeken történik, melyek tőketársaságok, sok esetben külföldi vállalkozások kezében van. A felső birtokkorlát 1200-ról 1800 hektárra történő növelése alapvetően ezek érdekeit szolgálja, s nem segíti elő a helyi közösségek földhöz jutását.

További kiskaput jelent az az új elem, hogy a mezgazdasági vállalkozás tulajdonosai mellett immáron a dolgozk által birtokolt földek sem számítanának bele földhasználat esetében az 1200, illetve állattartók esetébn az 1800 hektáros felső birtkkorlátba. A kis- és közepes mezőgazdasági vállalkozásokat, földműveseket inkább az önknes szövetkezés felé kellene elmozdítani, érdekltté téve őket az összefogásra. Ehhez termésetesen issza kell építeni z élelmezés belső piacát s újra kell építni a magyar élelmiszerfeldolgozsi infrastruktúrát. A torz birtokstruktúra megmerevedését elkerülendő, az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrende, a volt, illeve jelnlegi haszonbérlő előjogait törölni kell.

Továbbra sem szerepel kellő hangsúllyal a természeti erőforrásokat kíméletesen hasznosító ökológiai gazdálkodást folytató földművesek, mezőgazdasági vállalkozók földhöz segítése, hoott legfontosabb nemzetbiztonsági, továbbá klímabiztonsági kérdések közé tartozik a talaj, a víz, és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, továbbá az éllmiszr-önrendelkezés feltételeinek megteremtése kööségünk számára. Tehát van egy kis előrelépé, és van egy kis visszalépés, és van még két hét, hogy a fenti elemekből egy-kettő még bekerüljön a végszavazás előtti kormányzati módosító indítványba. Legalább is remélem, hogy így les, mert a nélkül nehéz lesz megteremteni annak feltételét, hogy sokszínű, kis- és közepes méretű, többségében családi gazdaságokra alapozó, a helyi feldolgozás és kereskedelem változatos rendszereit felépítő, fenntartható vidékgazdság kiépítésére kerüljön sor.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
OberEnnsinnen
2013. május 29. 14:39
Fordítsuk meg a dolgot: az ipar minden ágazatában lézezik a minőségbiztosítás, az ISO. Ezt kidolgozva, alkalmazva a mg-állattenyésztés-vidékfejlesztés-víz-vad-erdő gazdálkodás vonatkozásában, visszafelé haladva is meghatározható, de legalábbis bemérhető a gépi, ill. humánerőforrás-igény. S képet kapunk a feldolgozottsági fok szerinti helyzetről, árakról stb. A föld-levegő-napfény-víz-emberi energia "soha" ki nem merülő forrásunk, táplálékunk. Kihozhatunk belőle - mondjuk 10-es skálán 10 év átlagában számolva - 2-3-at, de 7-8-at is. Ez lenne a földtörvény valódi tétje.
nyuggközgazda
2013. május 29. 10:10
Szomorú dolog a magyar vidék XXI századi történelmében, hogy újra FÖLDOSZTÁSÉRT kell küzdelmet folytatni. Sok ilyen nyakas magyar társat kíván további küzdelmeihez egy nagyon öreg ember, aki valamikor a parasztpárt tagja volt. Talán újra kellene alakítani.
Berecskereki
2013. május 29. 09:24
Folytatva az előző hozzászólásom, szerintem érdemes megnézni a korábbi helyzetet is. Amennyiben lesz aki logikusan gondolkodik talán rájön, hogy miért e három személy neve kerül előtérbe. (Hangsúlyozom, nem szegődtem senkinek a védelmében, mert akik esetleg védelemre szorulnának, saját maguk meg tudják védeni magukat. Így ezt a témát kérném hanyagolni.) Az ÁMÖ 2000. évi adatai szerint a gazdasági szervezetek a mezőgazdasági területből 2 millió 338 ezer hektárt használnak. Ebből mintegy 1 millió 490 ezer hektárt az 1000–5000 hektáros területűek, 161 ezer hektárt az 5000 és 10 000 hektár közöttiek, 69 ezer hektárt pedig a 10 ezer hektár felettiek. A földhasználat arányai pedig az említett kategóriákban a következők: 63,7, 6,9 és 2,9 százalék; tehát az 1000 hektár feletti gazdaságok a mezőgazdasági területnek körülbelül a 73-74 százalékát használják. A hivatalos kiadványokban 8200 8500 közötti mezőgazdasági gazdasági szervezetről írnak, azonban ezek közül csak 5500-5800 használ mezőgazdasági területet, beleértve az erdőgazdaságokat is. A 2000 évi összeírás szerint a gazdasági szervezetek közül 760-nak 1000-5000 hektár közötti, 25-nek 5000-10000 hektár közötti, 5-nek pedig 10000 hektár feletti mezőgazdasági terület van a használatában. Szóljunk még röviden az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági szervezetekről is! 2000-ben ezek körülbelül 170-180 ezer hektár mezőgazdasági területet használtak. Többségét (127 ezer 649 hektár) az ÁPV Rt.-től bérelték, mintegy 26 ezer hektárt pedig magánszemélyektől. Bábolnának pedig saját tulajdonában volt mintegy 20 ezer hektár. Az állami cégek közül 11-nek 5000 és 10 000 hektár közötti földje volt, 9 gazdaságnak 5000 hektár feletti, és 2-nek 1000 hektár alatti, 4-nek pedig nem volt mezőgazdasági területe. Lényeges változást ebben jelenleg sem tapasztalok. Az 1000 ha körüli és e feletti gazdaságok társasági formában működnek és az üzletrészek döntő hányadát 2-5 személy birtokolja. Sok esetben az üzletrész nagyobb hányadát külföldi tulajdonos birtokolja. Tudtommal a rendelkezésre álló bérbe adható földterület a 2017 évig lejáró szerződéseket figyelembe véve 200 ezer hektár. (http://premier.mtv.hu/Hirek/2013/04/11/09/Fazekas_Sandor_a_Foldet_a_gazdaknak_programrol.aspx ) Eddig ennek a területnek a kisebbik része került meghirdetésre. Tehát van lehetőség rendezni az elmaradtakat. Szerintem a földtörvénybe bele kellene foglalni, a nagy-, közepes- és kis birtok arányokat, figyelembe véve a rendelkezésre álló területeket. Azzal viszont egyetértek, hogy az eddig megjelent és figyelembe vett pályázati kiírásnál, értékelésnél túlzott mértékű a szubjektív alapon lévő értékelés lehetősége. Számításom szerint kb. 40 %. Ez pedig torzulást eredményez, s akár visszaélésre is lehetőséget ad. Ennek fő okát abban látom, hogy az üzleti tervre adható pontszám nincs konkretizálva tényezőkre, naturális adatokra. Amennyiben ez megtörténik, úgy mindössze 10 %-a kerülne szubjektív – naturális adatok hiányában – értékelésre. A naturális adatokat és ezek értékelését egy programmal el lehetne végeztetni és a sorrendiséget is fel lehetne állítani. Ez minimálisra csökkentené az esetleges torzulást, a szubjektív tényezőket a döntés során. A parlamenti vita jkv.-it olvasva erre sem találtam erre irányuló konkrét hozzászólást. Bencsik János képviselő úrnak javasolom, hogy ezzel is szíveskedjen foglalkozni.
Berecskereki
2013. május 29. 08:52
Véleményem szerint nincs igaza Bencsik Jánosnak, ha azt állítja; "A „hülyéskedés” egy másik napirendi pont volt..." Akik a vidéket a földosztással akarják helyzetbe hozni azoknak tisztában kell lennie, hogy mekkorának kell lenni az üzemméretnek, hogy megfeleljen a korszerű technikai követelményeknek, folyamatosan tudja ezeket az eszközöket cserélni, s a megélhetést is elfogadható szinten biztosítsa. A jelenlegi birtokrendszer és gazdálkodás a gazdálkodók többségénél nem megfelelő, legfeljebb szociális megélhetési célokat szolgál. Úgymond mellékes, kiegészítő jövedelmet biztosít. A többség nagyobb arányú gazdálkodást nem tervez, mert ehhez nincs megfelelő tőkéje. A KSH 2000. évi általános mezőgazdasági összeírási (ÁMÖ) adatai szerint az egyéni gazdaságoknak a 70 százaléka 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodott, és a gazdaságcsoport összes földterületének kevesebb mint 8 százaléka volt az ő birtokukban. Az 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodókat viszont nem lehet gazdaságoknak nevezni, de még az e mérethatár fölötti gazdaságok egy részét sem. Az 1–10 hektáron gazdálkodók aránya megközelítette a 25 százalékot, a használatukban lévő terület – ugyancsak e gazdaságcsoportot alapul véve – pedig a 28 százalékot. A 10-100 hektár közötti területen gazdálkodó gazdaságok számaránya csak 5 százalék volt, de az egyéni gazdálkodók által művelt területnek megközelítően az 50 százaléka jutott e csoportra. A 100 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók aránya alig 0,2 százalék, de az egyéni gazdaságok által használt termőterület közel 17 százalékát művelték. A KSH által számba-vett részletezett adatokból világosan látszik, hogy a földdel rendelkező háztartásoknak közel a háromnegyede 10 hektárnál nem nagyobb területtel rendelkezett az összeírás évében. Így azt mondhatjuk, hogy ez a háromnegyed rész - szántóföldi növénytermelést feltételezve – döntően szociális , jövedelem kiegészítés célból gazdálkodóként jöhet számításba. Ez lényegesen 2000 év óta nem változott. A 2010. évi KSH adat szerint a mezőgazdaságban –beleértve az erdőgazdaságot is - foglalkoztatottak száma 100,2 ezer fő, amely nem éri el az összes foglalkoztatottak 3 %-át. Szerintem akárhogyan osztják szorozzák a termőföldet ez a szám és arány nem fog változni, esetleg csökken. A csökkenés oka pedig; minél nagyobb a birtokméret, annál korszerűbb eszközök használhatók, amely csökkenti a fajlagos létszámszükségletet és növeli a jövedelmezőséget. A vegyes gazdásoknál – szántóföldi növénytermesztés, állattartás – hasonló az eset, legfeljebb akkor várható kisebb létszámnövekedés, ha saját feldolgozóban állítják elő a szükséges takarmányt, abrakot és a piaci lehetőségnek megfelelve növekszik az állatállomány. A számítások pedig azt igazolják, hogy az üzemméretnek – csak szántóföldi növénytermesztésnél, közepes, vagy énnel jobb minőségű termőföld esetén – legalább 500 hektár körül kell lennie. Ez biztosítja a család megélhetését és a szükséges fejlesztéseket. Ahhoz, hogy nagyobb jövedelmet és nagy teljesítményű technikai eszközök is alkalmazásra kerüljenek legalább 1000 hektár körüli területtel kell rendelkezni. Ez lehetővé teszi a fajlagos költségek kedvező alakulását, a terméshozamok növekedését, az eredményes gazdálkodást. 100 ha esetében a foglalkoztatottak száma éves viszonylatban és teljes munkaidőben számolva 10 fő, amely tartalmazza az adminisztratív és kisegítő létszámot is. E fölött pedig, minél nagyobb a birtokméret, fajlagosan csökken a munkaerő igény, ugyanakkor fajlagosan nő a jövedelmezőség. Mindebből látszik, hogy nem a földkérdés oldja meg a vidék foglalkoztatási problémáját, mert legfeljebb a 100 ezer helyett 120 ezer lesz a foglalkoztatottak száma, amely továbbra is 4 %-ék alatt marad az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva. Ezt Bencsik Jánosnak is tudnia kell, mivel azokon a fórumon ahol az agrárgazdaság jövőjéről szó volt ez is elhangzott, mint ahogy az is; növelni kell az agrárgazdasághoz kapcsolódó feldolgozó ipart, valamint azon részterületeket, amelyek élő munka igényesek, mert csak így oldható fel a vidék foglalkoztatásának problémája. Ez utóbbiakról senki sem beszél, legfeljebb csak érintőlegesen. Összegezve: Magyarország agrárgazdaságának problémái közül a kisebb a „földosztás” körül folyó anomália, a nagyobb, hogy az agrárgazdaság termékei alapanyagként kerülnek piacra, így exportra is és nem feldolgozott termékként.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!