Személy szerint favorizálom a megjelenést a nyilvános, szabályozott értékpapírpiacon, hiszen ez mutatja meg igazán egy bank értékét. Interjú.
„Korábban elmondta, hogy idén legalább 51 százalékot terveznek értékesíteni az MKB-ból, és az állam is tulajdonos maradhat. Továbbra is ez a kiinduló állapot?
A tulajdonosi jogokat gyakorló MNB a legalább 50 százalék plusz egy szavazat értékesítését célozta meg. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy egy kisebbségi tulajdonrész az állam kezében marad, ám nem jelentené az üzlet meghiúsulását, ha végül nem így alakulna. És az sem zárható ki, hogy a minimális célt meghaladó részt sikerül eladni.
A megmaradó tulajdonosi részesedéssel mik a szándékok? Milyen formában, meddig kell ezt a tulajdonhányadot eladni?
A fennmaradó hányadról már az új tulajdonosoknak kell dönteniük. Elvi lehetőségként a tőzsdei bevezetés is fennáll a reorganizációt követő konszolidációs időszak végállomásaként. Személy szerint favorizálom a megjelenést a nyilvános, szabályozott értékpapírpiacon, hiszen ez mutatja meg igazán egy bank értékét.
Ha a vállalatot érintő kulcskérdésekben már az új tulajdonosok döntenek, akik a tervek szerint pár hónapon belül ismertek is lesznek, nem lett volna érdemes várni a stratégiaalkotással? Lehet, hogy az új tulajdonosoknak teljesen más elképzeléseik vannak. Érdemes volt most egyáltalán erőt fektetni a tervezésbe?
Meggyőződésem, hogy nem egy eszközhalmaz cserél gazdát: a vevő alapvetően egy jövőképet vesz meg, és mi pontosan ezt teremtettük meg és tettük világossá a stratégiával és az átalakítással.
Tudja már, hogy ki a vevő, illetve vevők és mik a szándékaik, akár személyi kérdésekben? Elvégre meglehet, hogy egy pár hónapos megbízatás kedvéért hagyta ott a jegybank alelnöki pozícióját.
Természetesen nem ismerjük a vevőt vagy vevőket. Az viszont tudható, hiszen a jegybank bejelentette, hogy a startpisztoly eldördült: számos potenciális érdeklődő már tájékoztatást is kapott a lehetőségről, megkezdődtek a tárgyalások. Ami a személyemet érintő kérdést illeti: ha nem hinnék az MKB Bankban, ha nem érezném, hogy van jövője, aligha hagytam volna ott egy betonszilárdságú állást. (...)
Az kijelenthető, hogy a szintén állami Budapest Bank és az MKB a piac által korábban tényként kezelt egyesítése elmarad?
Erről a tulajdonost lenne érdemes megkérdezni. Az MKB szempontjából most nem ez a prioritás, hanem az, hogy minél eredményesebben valósítsuk meg az elfogadott, organikus fejlődésre alapozott stratégiát.”
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
Az elnök-vezérigazgató elhintette, hol és mennyiért venne bankot.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
