Az Alexandra esetleges összeomlása kiadókat, szerzőket temethet maga alá

2017. január 26. 12:04

Az állam kétféleképpen segíthet: vagy részt vállal a kereskedelem újjászervezésében, vagy anyagilag és erkölcsileg támogatja azokat a szakmai befektetőket, akik az Alexandra romjain új kiskereskedelmi láncot alapítanának.

2017. január 26. 12:04
L. Simon László
Facebook

A sajtóban megjelent hírek szerint több mint hárommilliárd forintot veszíthetnek a magyar könyvkiadók Matyi Dezső birodalmának újabb megroppanása miatt. Nem tudom, hogy igazak-e a hírek: állítólag mindez azért alakult ki, mert a tulajdonos a többi vállalkozását a könyves üzletéből, azaz az eladott könyvek árából finanszírozta, ahelyett, hogy kifizette volna a kiadóknak a bizományba átvett, s az olvasóknak értékesített könyvek árréssel csökkentett árát. Kultúrpolitikusként ezt nem tudom megítélni, s nem is az a feladatom, hogy ítéletet mondjak. Viszont a könyv- és folyóirat-kiadásban eltöltött közel két évtizedes múltam alapján az a meggyőződésem, hogy a politikának nem szabad magára hagynia a könyvszakmát, segíteni kell az Alexandra újabb összeomlása miatt kialakult helyzetben. Néhány üzleti szereplőn kívül senkinek sem érdeke, hogy a jelenleg is ezer sebből vérző, de legalább három pólusú könyvkereskedelem kétpólusúvá váljon. Sem a kiadóknak, sem a szerzőknek, sem a potenciális vásárlóknak, azaz az olvasóknak, sem a kultúrpolitikának. Hiszen ez veszélyeztetné a könyvkiadás sokszínűségét.

Az állam kétféleképpen segíthet: vagy részt vállal a kereskedelem újjászervezésében, vagy anyagilag és erkölcsileg támogatja azokat a szakmai befektetőket, akik az Alexandra romjain új kiskereskedelmi láncot alapítanának. Ez az elkövetkező hetek kérdése. Ugyanakkor ne felejtsük el, a kialakult helyzetért nem csupán Matyi Dezső és cégcsoportja a felelős. Most látszik, mennyire igazunk volt abban, amit már másfél évtizede is hangoztattunk: abszurd, hogy a könyvkiadók és a kereskedők egy szakmai-érdekképviseleti szervezetben ülnek, hiszen ilyen helyzetekben az MKKE képtelen egyszerre a kiadók és a kereskedők érdekeit képviselni. Illetve újra felvetődik a kérdés, nem kellene-e jogi eszközökkel fellépnie az államnak annak érdekében, hogy a könyvkereskedelmi cégek ne lehessenek kiadók tulajdonosai, hiszen ezzel nem csupán a piacot befolyásolják, hanem az irodalmi-szellemi élet pluralizmusát is veszélyeztetik.

Van tehát bőven kérdés és megoldandó feladat a jelenlegi válsághelyzetben...

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 56 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Türelem
2017. január 26. 15:48
A mai már nem Könyves Mendel világa. Számomra a nyomtatott könyv az érték, a barát.
Onurisz
2017. január 26. 13:49
A kiadóknak és a kereskedőknek valóban nem lenne szabad azonos érdekszervezetben lenniük, mert hatalmas a kereskedők erőfölénye. A könyvkiadás klasszikus sokszereplős versenypiac, a könyvkereskedelem pedig oligopol piac, amelynek a szereplői külön megállapodás nélkül is összehangolják a működésüket, mert mindegyik kiadókat is működtet(het) egyúttal. Ám ha a monopolkereskedők a könyvpiacon is (korlátlanul) jelen lehetnek, nem lehet és nem is érdemes szétválasztani őket. (Arról nem beszélve, hogy a kiadói befektetésekből nem lehetne finanszírozni hatékony érdekképviseletet.) A könyvpiac mérete kicsi (50 milliárd forint), szellemi-kulturális kihatása, jelentősége viszont jóval nagyobb, mint hatalmas méretű más ágazatoké. És más ágazatokhoz hasonlóan sajátos piaci jellemzői vannak: ilyen a bizományosi rendszer vagy ilyen a kötött fogyasztói áras rendszer, azaz nem árverseny, hanem árazási, illetve minőségi és marketing verseny zajlik a piacon. És ezekből számos következmény adódik … Azaz a könyvpiac egyensúlyos működése csak állami piacszabályozó törvénykezéssel lenne (lett volna) fenntartható. A könyvesek érdekszervezete az elmúlt évtizedekben még ilyen „túrós háttal” is kidolgozott életképes piacszabályozó törvényjavaslatokat. A szociálliberális kormányzatok az ágazati piacszabályozást elvből elutasították, még az ilyen, multik által kevésbé megszállt részpiacon is, mint a könyvpiac. És a fideszkormány is visszahőkölt a szabályozástól. Talán mert a tankönyvpiacon kívül nem érezte magát érdekeltnek, talán mert lefoglalták ennél súlyosabbnak érzett gondok, talán precedens és hozzáértés híján, talán a versenyhivatal gondolkozását meghatározó multista-globalista közgazdászok ellenállása miatt – ki tudja. Semmi esetre sem állami könyvkereskedő cég vagy fideszközeli kereskedő-hálózat megszervezésére lenne szükség, hanem ágazati versenyszabályozó törvényre. A kiadási és a kereskedelmi tevékenység szétválasztására, a kereskedők tulajdonosi, működési és finanszírozási átláthatóságára (a monopóliumok korlátozására) és a kiadói szabad verseny sajátos feltételeinek rögzítésére.
noMores
2017. január 26. 13:33
Nem is ertem, hogy hogy nem hoztatok meg letre egy Allami Konyvkiado Vallalatot, amelyik kizarolagos monopoliummal rendelkezik. Es ti biraljatok el, kit adtok ki. Vege lenne a rendszerkritikanak seperc!
vegakutya
2017. január 26. 13:29
Ha ez a vita nem lenne eldőlőben nem akarna senki állami beavatkozást. Kifutó technológiát lehet erőltetni de akkor ne akarjunk gyorsan reagáló rugalmas oktatásról beszélni! Mire a könyvet megírják kinyomtatják, kiszállítják lehet hogy több száz pontban nem igaz ami abban van. Míg az elektronikus kiadást frissíteni lehet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!