Szlovákiában még mindig él és virul az etnikai diszkrimináció

„A történelem szelleme továbbra is kísérti a közép-európai társadalmakat. 

Miközben Ukrajna teljes mértékben nemzeti felszabadító háborút folytat egy olyan birodalmi hatalom ellen, amely elszántan megtagadja az országtól a saját sorsának meghatározásához való jogot, a lengyel kormánypárt, amely most az újraválasztási kampány kezdetén áll, ismét felelevenítette Németországtól a második világháború során okozott károkért való jóvátétel követelését.  

És akkor ott van Szlovákia általában figyelmen kívül hagyott esete.  

Itt a történelmileg gyökerező igazságtalanságok továbbra is megfosztják a polgárokat emberi jogaiktól, amint azt nemrégiben a nemzeti földhivatal azon döntése is bizonyította, hogy etnikai származásuk alapján megfosztják az egyéneket magántulajdonuktól.

Az elmúlt néhány évben az ország újraindított egy második világháború utáni jogi eljárást, az úgynevezett Beneš-dekrétumokat, amelyek eredetileg arra irányultak, hogy elkobozzák mindazok vagyonát, akik akkoriban német vagy magyar nemzetiségűnek vallották magukat – a háború pusztításaiért kollektíven felelős két nemzetiséget.

Ami azonban még ennél is megdöbbentőbb, hogy a gyakorlatot jelenleg az Európai Unió közönye közepette folytatják, amelynek meg kellene védenie a polgárokat az ilyen visszaélésekkel szemben. 

A Beneš-dekrétumok, amelyeket a háborús csehszlovák elnökről neveztek el, a cseh és a szlovák jogrend részei maradtak, még azután is, hogy 2004-ben felvették ezeket az országokat az EU-ba – bár a tisztviselők akkoriban kitartottak amellett, hogy ezek a dekrétumok nem bírnak mai relevanciával.  

Most azonban az állam ugyanezen ürüggyel visszamenőleg több száz hektárnyi magántulajdonban lévő földet vesz el saját polgáraitól – teljesen ellentételezés nélkül.”

Nyitókép: Mandiner Archív