Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. augusztus 23. 08:02

Arról faggattam a borászt, hogy neki mit jelent Magyarország.

„Balsors nincs! Egyszerűen és határozottan tette oda ezt a kijelentést aszúval töltött poharam mellé. Soha nem felejtem el. Lenn ültünk a pince csöndjében, és egyszercsak kigurult a szájából e mondat. Alig hittem a fülemnek.  

Mindez az első igazán komoly és - utólag kiderült - számomra sorsfordító beszélgetésünkkor történt. Arról faggattam a borászt, hogy neki mit jelent Magyarország? Ilyen kérdést akkoriban feltenni bizonyos körökben  Budapesten szánalmasnak, sőt, illetlennek számított. Akkor ott a várostól távol, a pince rejtekén, amikor más nem hallotta, fel mertem tenni a kérdést Szepsy Istvánnak: Számára mit jelent Magyarország? És ő beszélt nekem az egykori öregek arcán látott ráncokról, arról, hogy hétéves kisfiúként megszólította a szőlő, meg, hogy hiába ment el az országból, visszafordította Hegyalja képében folyton visszatérő álma.

Akkor és ott, még nem értettem a királyi lépést, a száraz furmintot, még az édes boraiért rajongtam, de attól a beszélgetéstől kezdve, amikor a nemzet legtökéletesebb parafrázisát meghallottam a szájából, ittam a szavait.”

A bejegyzés trackback címe: http://bor.mandiner.hu/trackback/3894


7 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



Komolyan az egyik legaljasabb drog, erőszakos magasztalásával kell azonositani bármilyen nemzeti eszményt?

Súlyos zavarok vannak ennek a népnek a fejében.


Igaj, csuhaj, jól megy nekünk!
Kizárólag milliárdosok látják vendégül a médiát!
Egyébként tisztelet minden jó borásznak, aki tisztességes !



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó