Az utóbbi években jelentős vereségeket szenvedett el a török elnök, s bár korábban elutasította a Hagia Szophia átalakítását, vallásos-konzervatív szavazóbázisa megszilárdítása céljából utat engedett a szimbolikus térfoglalásnak – ezzel pedig tovább távolodik Kemal Atatürk országától.
Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.
Áll egy idős férfi egy ősi épületben. Ritkás, ősz haját gondosan oldalra fésülte, senkiével össze nem téveszthető kockás zakója alatt vasalt fehér ing, az arcán félszeg félmosoly. Recep Tayyip Erdoğan győztesen vonult be az isztambuli Hagia Szophiába: a hajdani bizánci bazilika nyolcvanhat év után ismét mecsetté alakult. Fényes a diadal: a Boszporusz partján a törökök 1453 után 2020-ban is legyőzték Bizáncot.
„A Hagia Szophia 1934-ben szűnt meg mecsetnek lenni Mustafa Kemal Atatürk reformjai nyomán”
Nem túlzás azt állítani, hogy az időszámításunk szerint 563-ban felszentelt Hagia Szophia (szent bölcsesség) mindig is Konstantinápoly és később Isztambul egyik legfontosabb épülete volt. A hatalmas, 7570 négyzetméter alapterületű templom a bizánci építészet talán legkimagaslóbb alkotása: bő egy évezreden át volt a konstantinápolyi patriarchátus székhelye (a negyedik keresztes hadjárat nyomán létrejött, rövid életű Latin Császárság idején római katolikus templommá alakították át). Az épületet az oszmán-törökök is nagy tisztelettel kezelték, sőt a Hagia Szophia sokáig az Oszmán Birodalom első számú imahelye volt – természetesen azt követően, hogy a város elfoglalása után az iszlám szabályainak megfelelően átalakították, s minareteket emeltek a sarkaira. Ebből a minőségéből csak az évszázadokkal később pontosan vele szemben felépült, nem kevésbé grandiózus és gyönyörű Ahmed szultán mecsetje – amelyet a köznyelvben kék mecsetnek is neveznek – váltotta le.
A Hagia Szophia 1934-ben, Mustafa Kemal Atatürk reformjai nyomán szűnt meg mecsetnek lenni. A kemalizmus az 1920-as évek elején az Oszmán Birodalom romjain megteremtette annak a Török Köztársaságnak az alapjait, amelyet többé-kevésbé ma is ismerünk, hosszú ideig kvázi államideológiaként funkcionált Törökországban, és egy sor olyan, ma már banálisnak tűnő dolog következik belőle, mint hogy a törökök ma latin betűkkel írnak. Vagy éppen az, hogy a Hagia Szophia egészen júliusig múzeumként működött. Atatürk alatt folyamatosan tárták fel és állították helyre a bazilika korábban eltüntetett mozaikjait, miközben állagmegóvási munkákat is végeztek rajta. Bizonyos tekintetben a Hagia Szophia, ahogy eddig ismertük, a kemalizmus – és a szekuláris Törökország – megtestesülése volt.
Nem új ötlet az átalakítás
Az, hogy Recep Tayyip Erdoğan folyamatosan szakítani igyekszik a kemalizmus hagyományaival, nem újdonság. Az ezertornyú Isztambulban természetesen eddig sem volt hiány mecsetekből, a Hagia Szophia átalakítása így nem is értelmezhető másként, mint szimbolikus térfoglalásként – és persze a szekuláris Törökország gondolatától való további távolodásként.
Az átalakítás sem új keletű ötlet. Török nacionalisták és különféle iszlamista szervezetek már hosszú ideje kérik az ország vezetését, hogy szánja el magát erre a lépésre, Erdoğan viszont sokáig határozatlan volt. A Hagia Szophia egészen július elejéig egy alapítvány kezelésében állt, amely már 2005-ben benyújtott egy keresetet az Államtanácsnak a bazilika múzeumi státuszának feloldásáért. A testület azonban elutasította ezt, mondván: nem jogellenes az, hogy az épületet nem mecsetként használják. A szervezet többször is megpróbálta jogi úton elérni a Hagia Szophia mecsetté alakítását, de az Államtanács 2016-ban és 2018-ban sem adott helyt a kéréseknek.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Az elmúlt hetekben a leghevesebb harcok Donyeck és Harkiv régiókban dúltak.
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
