Mintegy másfél évszázad magyar festészetének és szobrászatának alkotásaiból nyílt kiállítás a budapesti Kieselbach Galériában. A tárlat ingyenesen látogatható, a művek megvásárolhatók.
2021. augusztus 11. 11:57
p
0
0
0
Mentés
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Két határozott indokom is van arra, hogy miért érdemes az utcáról betérve nívós kereskedelmi galériák kiállításait látogatni. Egyrészt a múzeumokban sohasem látható, kizárólag magángyűjteményekben fellelhető – így a nagyközönség számára jellemzően ismeretlen – alkotásokat, köztük fő műveket ismerhetünk meg. Másrészt, legyen szó akár kávéházi számolócédulára vetett skiccekről, technikájukat tekintve klasszikus olaj-vászon festményekről, netán plasztikákról, e műtárgyak egytől egyig megvásárolhatók. A műkereskedelem persze soha nem fogja betölteni azt a szerepet, amit a muzeológia és a bölcsészettudományok eszközeivel enciklopédikusságra törekedő közgyűjtemények, de ne is legyenek ilyen elvárásaink.
A Kieselbach Galéria azon műtárgy-kereskedelemmel foglalkozó intézmények egyike, amely évtizedek óta kulturális missziót tölt be. Aukciós és eladásos kiállításai mellett fontos életművekre – mint legutóbb a festő Nagy István és a keramikus Gorka Géza –, illetve művészeti korszakok és stílusok hazai reprezentációjára fókuszáló tárlatokat rendez. Az e kiállítások kapcsán kiadott albumok és katalógusok a galériában zajló háttérmunka, így a művészettörténészi kutatások jelentőségére is rávilágítanak. Július végén nyílt a galéria aktuális nyári eladásos kiállítása, melynek már elektronikus katalógusát böngészve is csak kapkodjuk a fejünket. Szembetűnő, hogy a rendezők nagy műgonddal válogatták az anyagot. Az egyes életművekhez, a különféle stílustörténeti korszakokhoz és irányzatokhoz határozott sorvezetőt kap a látogató, amelyet tematikus szekciók (Nagybánya, Balaton, Alföld, Duna, Budapest, Párizs stb.) színesítenek tovább. A kiállítás egyik kiemelkedő darabjának tekinthető Vaszary János könnyed polgári eleganciát sugárzó Itáliai emlék című, 1930-as festménye, s hamar rácsodálkozunk idősebb Markó Károly 1854-ben festett eszményi tájképére is. Lotz Károly és Hollósy Simon zsánerei után megakad a tekintetünk egy Munkácsy által festett portrévázlaton, amely a Krisztus Pilátus előtt című monumentális festmény egyik előtanulmányaként készült. És itt jegyzem meg kellő tisztelettel, hogy Munkácsy vázlatai gyakorta sokkal inkább kidomborítják a festő kvalitásait, mint hatalmas vásznai.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.