A zöld átalakulást a beruházások támogatásával kellene segíteni, ami a gazdaság ösztönzése mellett az átmenet terhét sem osztaná el igazságtalan módon. A kelet-közép-európai állásponttal viszont sok nyugati állam, köztük Németország, Svédország és Dánia is szembe helyezkedett: támogatják az ETS kiterjesztését a közlekedési szektora és az épületekre.
A gépjárműveket érintő szigorítások esetében is éles ellentétek alakultak ki a nyugati államok és a kelet-közép-európai régió között.
Prága a szigorítások bevezetésével 50 ezer munkahely megszűnésével számol, a román vezetés pedig az autóipar jövője miatt aggódik. Számos tagállam, köztük Lengyelország és Litvánia, arra hívta fel a figyelmet, hogy a belsőégésű motorok betiltása miatt a használtautók a gazdag nyugati országokból Kelet-Közép-Európába áramolhatnak, amivel a régió számára teljesen ellehetetlenül a zöld átállás folyamata.
Egyes uniós tagállamok azonban a tervezett célokat sem tartják elég nagyratörőnek. Hollandia és Finnország például jóval szigorúbb szabályozást is szívesen látna. Előbbi tagállam akár saját hatáskörben is kész felgyorsítani a folyamatot, amennyiben ennek lehetőségét a Bizottság garantálja.
A baloldali Frans Timmermans, az EU éghajlat-politikai főképviselője elismerte a tagállamok eltérő álláspontját,
ugyanakkor a cselekvés fontosságára figyelmeztetett. Kiállt a Bizottság azon javaslata mellett, amely az ETS rendszert kiterjesztését javasolja, ami véleménye szerint a legjobb politikai eszköz a zöld átmenet garantálásához. A visegrádi országok és a kelet európai tagállamok valószínűleg heves vitával néznek szembe, Brüsszel és a keleti tagállamok közötti szakadék egyelőre nehezen áthidalhatónak tűnik.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: MARIJAN MURAT / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP