„Tavaly ötezer keresztényt gyilkoltak meg a hitük miatt” – Világrend
2024. április 03. 17:45
Melyek a világ legveszélyeztetettebb országai, milyen fenyegetéseket élnek át az ott élő keresztények? Az üldözött keleti közösségek hogyan látják a nyugati egyház állapotát? Az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
2024. április 03. 17:45
3 p
0
5
33
Mentés
Minden hetedik keresztényt, vagyis 365 millió hívő embert ért erőszakos támadás vagy diszkrimináció a hite miatt 2023-ban szerte a világon az OpenDoors jelentése szerint. A világ országainak egyharmadában, konkrétan 78 államban üldözik a Jézus hitét követő személyeket – ötezer keresztényt gyilkoltak meg, közel ötezer templomot, egyházi intézményt rongáltak meg és 300 ezer kereszténynek kellett otthonát elhagynia tavaly.
„Korunk legnagyobb humanitárius és emberi jogi válságáról van szó, amikor a keresztényüldözésről beszélünk, és mégis oda sem jut el a nemzetközi közösség, hogy egyáltalán elismerje, hogy létezik ez a jelenség” – magyarázza az adásban Azbej Tristan.
A statisztika tíz éve romló tendenciát mutat, ennek okait vizsgáltuk meg húsvét ünnepe után.
A keresztény vallású emberek globális biztonsági helyzetéről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Milyen okokból és milyen típusú üldözést kell elszenvedniük a világ több tucat régiójában a keresztényeknek?
– Mi történik Nigériában, Észak-Koreában vagy a Száhel-övezetben?
– Miért van az, hogy a nemi orientáció és a bőrszint szerinti diszkriminációra a Nyugat érzékeny, a keresztény hit követőinek védelme viszont szekunder fontosságú számára?
– Hány országban milyen segítségnyújtást végez a Hungary Helps?
A műsor vendége: Azbej Tristan, a KKM üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára.
A plurális társadalom és a liberalizmus saját logikája miatt sincs konszenzus az emberi méltóságról, ráadásul az emberi esendőség miatt az nem is sérthetetlen. Szilvay Gergely írása.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Szegény üldözött keresztények IV. rész
1099. augusztus 12.: Askaloni csata: 200.000 hitetlent mészároltak le “Jézus Krisztus urunk nevében”.
Negyedik keresztes háború: 1204. április 12-én Konstantinápolyt kifosztották, az áldozatok száma ismeretlen, több ezer, sokuk keresztény.
A többi keresztes háború nem részletezve: Akkon elestéig (1291) 20 millió halott (csak a Szentföldön és az Arab/Török térségben).
Megjegyzés: Minden adat kortárs keresztény krónikák alapján.
Szegény üldözött keresztények III. rész
Tyre érseke szemtanúként ezt írta: “Lehetetlen volt borzalom nélkül nézni a mészárlást; mindenhol emberi testrészek feküdtek, és az egész talajt a lemészároltak vére fedte. Nem csak a minden irányba szétszórt fejetlen testek és megcsonkított törzsek látványa keltette a borzalmat azokban, akik látták ezt. Sokkal szörnyűbb volt rámeredni a győztesekre, akikről tetőtől talpig csöpögött a vér. Bárki aki rájuk nézett, elborzadt. A jelentések szerint csak ebben a templomban egyedül tízezer hitetlen pusztult el.”
Aurai Eckehard, keresztény krónikás megjegyezte, hogy “még a következő nyáron is a rohadás szaga szennyezte egész Palesztina levegőjét.”
Csak az első keresztes hadjáratnak 1 millió áldozata volt.
Szegény üldözött keresztények II. rész
1095-ben II. Orbán pápa parancsára.
1096. június 24-én Magyarországon, Zimonyban ezreket mészároltak le,
1096. június 12-én Mosonban ezreket mészároltak le.
1096. szeptember 9 és 26 között Nikaibán ezreket mészároltak le.
1098 januárjáig 40 fővárost és 200 erődöt foglaltak el (a mészárlás adatai ismeretlenek).
1098. június 3-a után Antiókiát elfoglalták, 10.000-60.000 embert mészároltak le.
1098. június 28-án 100.000 törököt öltek meg (nők és gyermekek is). Itt a keresztények “mást ártalmat nem okoztak a nőknek, mint hogy a kardokat átdöfték a hasukon” – mondja a keresztény krónikás a chartres-i Fuclher.
1098. december 11-én Marrában (vagy Maraat an-numan) ezreket gyilkoltak le. Az ebből következő éhezés miatt “a keresztények kénytelenek voltak megenni az ellenség már bűzlő hulláit” – írja Albert Aquensis krónikás.